Negyvenhárom százalékhoz közelít a magyarországi földalatti gáztárolók töltöttsége, ami 28,9 terawattóra (TWh) energiamennyiséget jelent. Ez az egy évvel korábbi 48,9 TWh-nak a 60 százalékát sem teszi ki, de a különbség oka kézenfekvő: a 2021-es betárolási idényt az ország több mint kétszer akkora készlettel indította, mint az ideit, vagyis most sokkal nagyobb tételt kell bepumpálnia. A töltés azonban gyorsan folyik, erre még a májusi adatok ismertetésekor mutatott rá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, akkor ugyanis 48 százalékkal több gáz került a hazai földalatti létesítményekbe, mint az egy évvel korábbi hónapban.
A télre váró gázból pillanatnyilag 16,5 TWh-t őriz a Magyar Földgáztároló Zrt. (ez 34,74 százalékos töltöttséget jelent) és 12,4 TWh-t a biztonsági készletekre is vigyázó Hexum Zrt. (61,5 százalék) az uniós statisztikák szerint.
Keveset és drágán lehet venni
A készletek nagysága most amiatt kiemelten fontos, hogy Oroszország Ukrajnában folytatott háborújának egyik következményeként az orosz gáztól erősen függő Európa aggódik, lesz-e mivel fűtenie a télen. Az eladó orosz Gazprom ugyan többségében teljesíti a szerződéses kötelezettségeit, de új megbízásokat nem vállal – vagy nem érkezett hír róla –, ráadásul karbantartás miatt a közelmúltban a Török Áramlaton, déli irányból,hétfőtől pedig az Északi Áramlaton kelet felől nem exportál. Az előbbi „többségében” szót az indokolja, hogy azon szerződött vevőit már nem látja el, amelyek nem hajlandók a gáz áráért adott eurót, vagy dollárt Oroszországban rubelre váltatni, és abban rendezni a számlát. Az előbbiek miatt Európában tavaly ősz óta gázszűke alakult ki, a helyzet az idén tovább romlott, a gázé mellett felfelé kényszerítve a villamos energia – közvetve pedig lényegében minden termék – árát, és persze, inflációt is generálva.
Van még hely a tárolókban
Az uniós gáztárolók 60,83 százalékig vannak feltöltve. Százalékosan azon országok haladnak jobban, amelyeknek kisebb térfogatot kell megtölteniük viszonylag kevés gázzal, mennyiség alapján pedig azok, amelyek orosz mellett más – ám szintén drága – forráshoz is hozzáférnek. Kis mennyiségű gáz Magyarországra is érkezik Horvátország és Románia felől, de messze nem annyi, amennyire alapozni lehetne az ország ellátását. Az uniós statisztika érdekessége, hogy Szerbia, amelynek pedig 470 millió köbméteres tárolókapacitása van, nem közöl adatot, viszont tudjuk, hogy egy tavaszi megállapodás alapján déli szomszédunk a mostani fűtési idényben Magyarországon spájzolhat be 500 millió köbmétert. Egy most májusi szerződés szerint a Banatski Dvorban (Törzsudvarnokon) működő létesítmény kapacitását 750 millió köbméterre növelik.
Elég lesz-e tíz nap az Északi Áramlat karbantartására?
Az Északi Áramlat (Nord Stream) karbantartás miatti üzemszünetét 10 naposra tervezik a hivatalos bejelentés szerint. Ez újabb kételyeket támaszt azzal kapcsolatban, hogy tartható-e az európai gáztárolók feltöltésének tervezett üteme, és életben tarthatja azt a félelmet is, hogy újraindul-e az orosz kivitel a tíz nap lejárta után. Mindazonáltal a Török Áramlat karbantartása nem húzódott el. A munka idején Magyarország részben ismét Ukrajnán át kapott gázt, részben Ausztrián keresztül jutott a szokásosnál nagyobb mennyiséghez, ahová szintén Ukrajnán, majd Szlovákián át érkezett a szénhidrogén. Jelenleg a tavaly ősz óta hatályos új rend él: az orosz gázt Szerbián és Ausztrián át kapjuk.
Az Északi Áramlat üzemszünete elsősorban Németországot és a rajta keresztül orosz gázhoz jutó importőröket érinti kellemetlenül. A német tárolókat egyébként mostanáig 63,4 százalékig töltötték fel, ez több mint ötször annyi gázt jelent, mint amennyivel Magyarország pillanatnyilag rendelkezik. Ám most nem az az elsődleges, hogy mennyi gáz gyűlt össze, hanem, hogy még mennyi hiányzik a tárolókból.
