A hazai földgázfelhasználás már az idén jelentősen eshet a piaci folyamatok és a vonatkozó szabályozás hatására. Orbán Viktor a napokban arról közölt számokat, hogy a következő években mennyire kell zsugorodnia a gáz súlyának a teljes felhasználáson belül. Azt nem jelezte, hogy ez mekkora mennyiséget takar, holott az arány eshet változatlan, akár még növekvő felhasználás mellett is, bár természetesen a gázfelhasználás csökkentése a cél.

A Hamburger Hungária dunaújvárosi hőerőművének avatóünnepsége. fotó: Reviczky Zsolt, Világgazdaság A Hamburger Hungária dunaújvárosi hőerőművének avatóünnepsége. fotó: Reviczky Zsolt, Világgazdaság
Fotó: Reviczky Zsolt / Világgazdaság

Van miből lefaragni

A KSH adatai szerint tavaly a gázra 33,6 százalékos súly jutott a hazai elsődleges felhasználásban. A miniszterelnök 35 százalékos jelenlegi arányról beszélt, amelyet 2023 végére 31, 2025 végére pedig 30 százalék alá kellene szorítani. Két napra rá Palkovics László technológiai és ipari miniszter 44-45 százalékosnak mondta a gáznak a termelési (tehát nem felhasználási) energiamixben a távfűtéssel és az áramtermeléssel együtt számolt arányát, és ő is azt emelte ki, hogy ezt csökkenteni kell. A VG megkérdezte a Miniszterelnökséget, mekkora gázmennyiség megtakarítása állhat a miniszterelnök által bejelentett aránycsökkentés mögött, készült-e külön program a cél elérése érdekében, vagy az eredmény a már ismert feladatok megvalósítástól és a piaci hatásoktól várható.

Válasz egyelőre nem érkezett, de már többször elhangzott, hogy a megromlott energiapiaci környezetre reagálva hamarosan felülvizsgálják az energiastratégiát. Az is tudott, hogy a piaci ár lakossági bevezetésére reagálva a háztartások egy részének erősen vissza kell fognia a gázfelhasználását, ha csak akkora mennyiséget akar vételezni, amennyit még kedvezményes áron fizethet ki. Nem tudni, hogy ez a spórolás összességében mekkora megtakarítást ígér, mert tavaly az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. lakossági ügyfelei átlagosan évi 1216 köbméter gázt égettek el a társaság honlapja szerint, vagyis jóval kevesebbet annál az évi 1729 köbméternél, amelyet az új szabályok alapján évente a korábbi áron megvehetnek. 

Miközben mindenhonnan az hallható, hogy a lakosság igyekszik minél kevesebb gázt használni, a piaci ár fizetése valójában csak egy részüket fenyegeti.

A vidéki lakosság szénhez, fához hozzáférő – és ezekhez kályhát, kazánt is használó – része a gázfűtést a városiaknál könnyebben pótolja mással. Ám megugrott a fa és a szén ára is, a hazai piacon korábban forgalmazottak közül pedig kiesett a talán legkisebb kéntartalmú termék, az orosz barnaszén, amely már nem importálható az Oroszország elleni uniós szankciók miatt. A hazai energiaellátás érdekében viszont miniszteri biztos felügyeli a lignittermelés növelését. A lignittüzelés az egyik leginkább környezetszennyező energiatermelő mód, ráadásul a magas kéntartalmú lignit korrodálja a kályhákat. Nem véletlen, hogy búcsút akart tőle venni a kormány. Mostani reneszánszát a kényszermegoldás magyarázza: ha nincs más, a lignittel lehet fűteni, áramot és hőt termelni.

A hazai lakosság földgázfelhasználása
 

Várjuk a kazángyárat

Szintén nehezen számszerűsíthető, de még egyértelműbb a gázigény amiatti csökkenése, hogy a kormány elrendelte az állami intézmények energiafogyasztásának október 1-jétől való csökkentését. Előírta, hogy adott intézmények az idei fűtési idényben 25 százalékkal kevesebb gázt használhatnak annál a minimális mennyiségnél, amennyiről már megállapodtak vagy meg kívántak állapodni a gázkereskedőjükkel. Elvárja az alternatív fűtési módok lehetőségének vizsgálatát is. Ezt a közintézmények esetén 400 konténer kazán beszerzésével segíti. A beszerzésért a technológiai és ipari miniszter felel, ahogyan arról is, hogy egymilliárd forint vissza nem térítendő állami támogatással (ez 35 százalékos támogatási intenzitást jelent) hazai kazángyártó kapacitás jöjjön létre. 

Több nem állami szervezet is bejelentette, hogy kevesebb gázt fog használni.

Nagy kérdés, hogyan alakul az idén a 60 százalékban gázra támaszkodó távfűtés gázigénye. Egyes hőtermelők fokozhatják a gáz rovására az elégetett biomassza arányát, de ebből sem végtelenek a tartalékok. Másik fontos irány a geotermia előtérbe helyezése, de erre sincs mindenütt mód, a szükséges beruházások pedig legfeljebb a következő fűtési idényre érnek be. (Mindazonáltal az országos gázigényt sem csak most, hanem tartósan kell csökkenteni.) Fokozható a hulladékégetéssel előállított hő mennyisége is, de szintén a következő fűtési idényben. Itt ismét felmerülhetnek az energiaválság által háttérbe szorított környezetvédelmi aggályok, ahogyan az is, hogy az újrahasznosítás rovására végzi-e majd több anyag a kazánban.

Mi lesz a távfűtéssel?

A távfűtés terén nagy sokk előtt áll az ország: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) egy korábbi cikkünk szerint október 1-jéig közzé kell tennie, hogy milyen földgázár számolható el a távfűtés indokolt költségeként. Ez a referenciaár várhatóan nagyon magas lesz annak alapján, hogy a hivatal épp egy olyan időszak gázárait vette alapul, amikor az árak az előtte és az utána lévő időszakénál is jóval magasabbak voltak. (Feltehetően azért tett így, mert tavasszal, a szokásos ármeghatározási időszakban még remélni lehetett az árak későbbi esését.) A magas referenciaárral együtt jár a felhasználói tarifák emelése is. 

House,Model,Wrapped,In,Scarf,On,Radiator,Indoors,,Space,For House model wrapped in scarf on radiator indoors, space for text. Winter heating efficiency House model wrapped in scarf on radiator indoors, space for text. Winter heating efficiency
Fotó: Shutterstock

Bár az eddigi bejelentések szerint ettől a lakosságnak nem kell tartania, de a pakliban benne van valamilyen – esetleg már a távhőszolgáltatók szintjén – elrendelhető korlátozás.

 Azt pedig mindenki tudja, hogy végül minden költséget a végfelhasználó fizet: ha nem a tarifában, akkor az adóján és a magas energiaárak miatt megdráguló termékek, szolgáltatások megvásárlásán keresztül. Rögös útnak ígérkezik, ha a lakosságnak az áram és a gáz mintájára a távhő esetén is pluszt kellene fizetnie adott mennyiségű felhasználáson felül, remélhetőleg nincs is ilyen kormányzati elképzelés. A 650 ezer távfűtéses lakásból 130-150 ezernek nincs is mérőórája. Bár kormányprogram indul ezen eszközök pótlására, ez rövid távon aligha valósítható meg.

Irány marad a karbonmentesség is

Bár a fenti „gázpótló” energiatermelő módok közül kétségtelenül csak a föld hőjének fokozott hasznosítása kíméli a klímát is, vannak további karbonsemleges lehetőségek. Most látja az ország igazán a hasznát annak, hogy a paksi atomerőművet elég az eddigi 12 helyett már csak 15 havonta leállítani fűtőelemcsere és a hozzá igazított karbantartás miatt, ennek köszönhetően pedig nő a létesítmény rendelkezésre állása, valamint a termelhető áram és hő mennyisége. 

Fokozottan jól jön a napenergia látványosan növekvő hasznosítása is annak ellenére, hogy a napelemek és a naperőművek ingadozva segítenek be az áramtermelésbe. Egyes napszakokban így is lehetővé teszik a gázalapú hő- és áramtermelés csökkenését.

 Májusban – a legutóbbi MEKH-adatok szerint – több mint ötödével emelkedett a megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége a tavalyi év azonos időszakához képest.

A két új paksi blokk átadása azonban amilyen nagy jelentőségű lesz, annyira távoli: az ország nem várhat 2030-ig azzal, hogy kialakítson egy gázra kevésbé alapozó energiatermelő mixet. 

Tavaly Magyarországon 11,06 milliárd köbméter földgáz fogyott, ezen belül a lakosság az egy évvel korábbinál 12, a nem lakossági 4 százalékkal vételezett többet a magyar földgázrendszer 2021. évi működési adatait összegző MEKH–FGSZ kiadványban. Most májusban a földgáz belföldi felhasználása 30,1 százalékkal maradt el az előző év azonos hónapjától.