A globális helyzet beárnyékolja a Szocsiban folyó XII. Atomexpót, amelyen, bár majdnem mind a 70, nukleáris technológiát alkalmazó ország részt vesz, sok ország távol marad az eseménytől – mondta a fórum plenáris ülésén Alekszej Lihacsov, az orosz Roszatom atomholding vezérigazgatója. Úgy látja, hogy bár a 2019-es Covid-járvány óta két kedvezőtlen esemény is történt a világ energiaiparában, harmadik eseményként megmaradt az atomerőművekkel rendelkező, illetve ilyet építő országok – itt kiemelte Magyarországot – együttműködése.
A három fontos változás közül az első a globális amely a korábbiaknál sokkal magasabb árakat árakat hozott. A második, hogy emiatt távolabb kerültek a globális klímacélok, viszont Japánban bírói döntések nyomán már folyamatosan indítják újra a bezárt atomerőműveket, Németországban pedig terítéken van a szintén bezárt atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása. 2050-ig újabb atomreaktorok sora épül, ennek köszönhetően új szintre kerül az adott országokban a tudományos élet.
Érződik a szankciók hatása
A harmadik, már említett változás, hogy a világ atomipara egységesen reagált a válságjelenségekre, kereskedelmi kapcsolatai, tudományos együttműködései nem szűntek meg, és erős a szándékuk, hogy együtt oldják meg a felmerült problémákat.
A Roszatom tevékenységét nem érintik az Oroszországot sújtó szankciók, de közvetett és közvetlen hatásaik már érződnek – ezt már a fórum sajtótájékoztatóján mondta Alekszej Lihacsov.
Meglátása szerint a Paks 2. projekt mint európai beruházás a szankciók miatt nagyobb kockázatnak van kitéve, mint bármely más Roszatom-beruházás, mégpedig a brüsszeli vezetés átgondolatlan és következetlen álláspontja miatt.
A vezérigazgató tárgyszerűnek nevezte a Roszatomnak a magyar kormánnyal és az üzletfeleivel meglévő kapcsolatait, amelyek lehetővé teszik a projekt haladását. A tervek szerint jövőre megtörténik az első beton kiöntése, a beruházás pedig megkapja az összes szükséges engedélyt. Hangsúlyozta, hogy az előrehaladás mindkét féltől függ, vagyis a projekt fővállalkozójától, a Roszatomtól és a megrendelőtől egyaránt.
Bízom benne, hogy a viszonyunk lehetővé teszi, hogy eleget tegyünk minden szerződéses kötelezettségünknek
– közölte.
A költségek alakulásának kérdését még „nem nyitották ki”
Az energiaválság miatt még inkább abban vagyunk érdekeltek, hogy felgyorsuljon a Paks 2. beruházás. A munka következő lépése a hatos blokk alatti talaj kitermelése lesz, az 5. blokk esetében ez már megtörtént, ott már a résfaltesztek folynak
– válaszolt a Világgazdaságnak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Atomexpón.
Mint mondta, ezután el kell készíteni a teljes talajkitermelési tervet, amely már 27 méteres mélységre vonatkozik, most ez a legfontosabb.
Közben a hatóság elbírálja az előzetes biztonsági jegyzőkönyvünket, márciusra remélhetőleg e munka is az engedély megadásával zárul. „Alekszej Lihacsovval és a Roszatom vezérkarával folyamatosan egyeztetek, ma is volt egy bő másfél órás megbeszélésünk – közölte. – Átnéztük, hol állunk, megbeszéltük a következő lépéseket.” Viszont a költségek alakulásának kérdését „egyelőre nem nyitottuk ki, a cél egyelőre az, hogy előre tudjunk menni, hogy 2030-ra működjön mind a két új atomblokk” – válaszolt az egyébként fix áras beruházás kiadásainak esetleges elszaladására vonatkozó kérdésre.
A plenáris ülésen Szijjártó Péter felidézte, hogy 2013-ig Magyarországon az egyik legmagasabb volt az energiaár, ezzel a lakosság rezsiköltsége is. Az e tarifákra akkor bevezetett ársapkának köszönhetően azonban egészen a múlt év első feléig energiapiaci aranykor volt Magyarországon. A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára az energiaválság fizikai, és nem politikai vagy ideológiai kérdés, ezért a kérdést „pragmatikusan kezeljük”.
Mint felsorolta, Magyarországnak a hét szomszédos ország közül hattal gázvezetéki összeköttetése van, két hosszú távú gázimportszerződéssel rendelkezik – egyet a Gazprommal, egyet a Shellel kötött –, most pedig történelme egyik legnagyobb beruházására készül, a két új paksi atomblokk megépítésére. „Azon dolgozunk, hogy az ország energiamixe minél több forrásból táplálkozzon, a karbonsemlegességet pedig gyakorlati kérdésnek tekintjük” – mondta a miniszter. Felsorolta a nukleáris energia használatának fő előnyeit, például a folyamatos és stabil áramtermelést, a megbízható üzemanyag-ellátást és a tevékenység karbonsemleges voltát.
Bő hatvanmilliárd dollárnyi szerződés az eddigi Atomexpókon
Az eddigi Atomexpókon már több mint 550 szerződés és egyéb megállapodás született, több mint 60 milliárd dollár összértékben. Az eseményen az évek során 6000-nél is több vállalat képviseltette magát, a résztvevők együttes száma pedig meghaladta a 45 ezret. A mostani eseményen 142 kiállító jelent meg, 211-en szólaltak, szólalnak fel, és 27 üzleti eseményre is sor kerül. Mindezek alapján a rendezvény az atomenergetikai ipar első számú globális seregszemléje és üzleti fóruma.
Az Atomexpót az utóbbi két évben nem rendezték meg a koronavírus-járvány miatt, ám most, október 21-én és 22-én már a korábbi mederben zajlik a rendezvény. Az idén is eljöttek Szocsiba az orosz atomenergetikai ipar, a Roszatom tagvállalatai mellett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, a WANO és a világcégek képviselői. A fórum idei kiemelt témája az atomtavasz, azaz a fenntartható jövő megteremtése.
Az esemény a YouTube-on is figyelemmel kísérhető.
