Körülbelül a harmadával drágulna az üzemanyag a mostani árakból kiindulva a normál benzin és a dízel literenként 480 forintos hatósági árának azonnali megszüntetésével, az pedig 2-3 százalékkal lenne magasabb a Világgazdaságnak válaszoló elemzők szerint. Talán nem véletlen, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy interjúban már 25 százalékos inflációs csúcsról beszélt.
Még hetekig kell várni
A több mint egy éve alkalmazott és sokaknak az autózás folytatását lehetővé tévő ársapka kétségtelenül csökkentette az üzemanyag-forgalmazás vonzerejét, de veszteségessé is tette a tevékenységet. Emiatt beszűkült a kínálat, megcsappant a piac közel 30 százalékát kielégítő és minderre rátett még egy lapáttal a Mol százhalombattai Dunai Finomítójában (DuFi) folyó karbantartás és annak elhúzódása. Bár a DuFi kedden próbaüzemben újraindult, még hetekig tart, hogy száz százalékra felfusson a termelése – erről Bacsa György, a társaság ügyvezető igazgatója tájékoztatta a Világgazdaságot azután, hogy a Mol megtette az erre vonatkozó tőzsdei bejelentését.
Jelezte, hogy a hiányzó import és a logisztikája visszaépítésére még ideális piaci környezetben is két-három hónapra lenne szükség, de a jelenlegi kilátások szerint inkább csökkenhet a termékbehozatal.
A Mol hónapok óta igyekszik rendkívüli importtal pótolni a kiesett mennyiséget, de a saját csatornáin már most sem tudja tovább növelni a hazai készleteket.
Két-három százalékpontnyi plusszal fenyeget az infláció
A kínálatszűke azonban nem oldódik, amíg az importőröknek nem éri meg üzemanyagot behozni az országba. Márpedig csak akkor éri meg, ha kereshetnek rajta, vagyis ha a szabályozás leveteti a benzinen és a gázolajon lévő ársapkát. A benzin esetében Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint várható közel 30, a gázolajnál pedig több mint 40 százalékos drágulás 2-2,4 százalékponttal emelheti meg az inflációt, amely emiatt a korábban jósolt 23 százalékos csúcsról egyből 25 százalékra ugrana. Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője a Világgazdaságnak küldött kommentárjában rámutatott, hogy a januári árindexet akár 2,5-3 százalékponttal is növelheti a kivezetés, ekkor az infláció 23,5–24 százalék közötti szint helyett 26 százalék felett tetőzne. Ugyanakkor jelezte, hogy ma már csak a lakossági felhasználók tankolhatnak ársapkás üzemanyagot, és közvetve (például szállítási költségek emelkedése) ez a potenciális lépés már nem hat a fogyasztói árindexre.
A lakossági ársapka kivezetése természetesen a teljes jövő évi pályát is feljebb tolná, de még így sem tűnik irreálisnak a jövő év végére az infláció 10 százalék alá süllyedése.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője arra is rámutatott, hogy az árstop feloldásával az árak nagyarányú emelése talán valamennyire visszafogná a fogyasztást, bár a mostani helyzetben az autósok a prémium-üzemanyagot is megveszik, így megvennék a drágább benzint később is. Viszont talán csökkennének a pánikvásárlások, ami segíthetne helyreállítani a piaci egyensúlyt. A Mol szlovákiai finomítója azonban a szankciók miatt februártól nem adhat el orosz olajból előállított üzemanyagot Magyarországon (erre kitért Bacsa György is), ami az elemző szerint tartósan is okozhat hiányt.
Regős Gábor ugyanakkor nem tartja feltétlenül károsnak az üzemanyag-fogyasztás esetleges csökkenését egyrészt annak kedvező környezeti hatása miatt, másrészt, mert a kisebb import hatására mérséklődne a folyó fizetési mérleg hiánya is. Persze ezzel csökkenne az állam bevétele is.
Más szakértők a fentieknél többet várnak az ársapka nélküli élet visszaállásától: nagyobb keresletcsökkenést – hiszen a piacinál is drágább prémiumterméket sokan most csak kényszerből veszik meg –, és bíznak a keresleti és kínálati arányok visszaállásában is. Bár Szlovákiából valóban nem érkezhet majd üzemanyag, ezt a kiesést talán pótolhatja a más országokból történő behozatal.
Összességében azonban kritikusnak nevezte a jelenlegi, még ársapkás piaci helyzetet Bacsa György, hiszen még két-három hetet kell várni a DuFi felpörgésére, az import hiányzik a piacról, ezért „lehetővé kell tenni, hogy a magyarországi üzemanyagkészletet importforrásokból építse vissza a piac”. Az üzemanyaghiányra és a logisztikai problémákra ezért szerinte kizárólag az import korábbi mennyisége hozhatja el a megoldást.
„Nem lehet elégszer rámutatni egy fontos tényadatra: az elmúlt években a magyarországi üzemanyagpiac mintegy 30 százaléka importforrásból érkezett, és ez az ellátás szinte teljesen eltűnt.
Még egy ideális piaci környezetben is két-három hónapra lenne szükség ahhoz, hogy visszaépítsük a hiányzó importot és a hozzá kapcsolódó logisztikát, de a jelenlegi kilátások szerint inkább csökkenő termékbehozatallal kell számolnunk" – állt a válaszában.
Vissza kell pótolni a benzinkutak készleteit
Lapunknak beszámolt a Mol hálózat sok kútjának elmúlt napokban történt „leürüléséről”, ami a lánc negyedében teljes, de a többiben is részleges volt. A Molnál a napi forgalom a benzin esetében a normális piaci szint kétszeresére, a dízelnél közel a másfélszeresére nőtt. A termelésből hiányzó árut a Mol importból pótolja – novemberben minden negyedik liter gázolaj Szlovákiából jött –, de a vállalata elérte a logisztikai kapacitásának határát: ennél több árut egyszerűen fizikailag nem tud behozni.
Grád Ottótól, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkárától azt tudtuk meg, hogy a szervezet tagvállalatainak kútjainál átlagosan 40 százalékkal nőtt a forgalom a hét végén. Nem volt viszont minek nőnie a kis, úgynevezett fehér benzinkutaknál, amelyeket hetek óta nem tud kiszolgálni a Mol, pedig azok májusban – amikor az importjuk kiesése miatt először rendeltek tőle – beszerzési stratégiai együttműködést is kezdeményeztek vele. Grád Ottó mellett Egri Gábor, a Független Benzinkutasok Szövetségének elnöke sem feltételezi, hogy a Százhalombattán indult próbaüzem azonnali üzemanyag-kánaánt ígér, hiszen a DuFi maximális termelésének elérése időigényes, még zavar is támadhat közben, az import újraindulása pedig ettől teljesen független történet.
Egri Gábor rámutatott, hogy nem megy az egyik napról a másikra az ország mára kiszáradt üzemanyag-tartályainak a feltöltése sem, hiszen a töltőállomások normál esetben három-négy napra elég mennyiséget tárolnak.
Nem mindegy, milyen olaj érkezik
Egészen más okból – az orosz olajimport esetleges elakadása miatt – a Mol készül az orosztól eltérő kőolaj nagyobb arányú feldolgozására. A Mol Magyarország csoportszintű finomítói üzletágának ügyvezető igazgatója, Huff Zsolt májusban azt mondta a Világgazdaságnak, hogy a társaságnál összeállítanak egy tizenöt elemből álló beruházási programot a tengeren érkező kőolaj feldolgozására való átállásra, az anyag két hónapon belül a Mol vezetése elé kerülhet. (A Mol már az elmúlt nyolc évben is arra törekedett, hogy 35 százalékra emelje a nem orosz olaj feldolgozásának arányát. E mintegy 170 millió dolláros projekt részeként az idén szeptemberben ad át egy újabb létesítményt.)
E két hónap jócskán elmúlt, az említett beruházási program részleteiről azonban a Világgazdaság egyelőre nem kapott információt az olajtársaságtól. Szakmai körökből arról tájékoztatták lapunkat, hogy a Mol vélhetőleg igyekszik megismerni a fellehető alternatív olajok összetételét, és felméri, hogy azok milyen feltételekkel használhatók a létesítményeiben. Persze ez nem jelenti azt, hogy a leginkább megfelelő olaj éppen hozzáférhető is.
A csatolt, egy éve készült videóból megtudhatja, miért is jó a Molnál dolgozni:
