Elég gyors volt a paksi váltás, Pekárik ment, Horváth jött
Huszonöt évnyi, a Paksi Atomerőműben végzett munka után váltották le a társaság vezérigazgatóját, Pekárik Gézát, akinek utódja nem nukleáris területről, de szintén az energiaiparból érkezett Horváth Péter János. Régi motoros helyére kerül Horváth: az erőgépész üzemmérnök és reaktortechnikai szakmérnök Pekárik Géza 1987 óta dolgozott a társaságnál, amelynek 2005-től a műszaki igazgatója, 2017-től a műszaki vezérigazgató-helyettese, 2019 februárjától pedig a vezérigazgatója volt. 2011-ben megkapta a Magyar Ezüst Érdemkeresztet.
A szintén tekintélyes energetikai tapasztalatokra szert tett Horváth Péter János is magas állami kitüntetés birtokosa, 2013 óta a Magyar Érdemrend tisztikeresztjéé. Moszkvában olajmérnöknek, Budapesten külgazdasági mérnöknek tanult, végül Pécsen címzetes egyetemi docensi címet szerzett. Tárgyalási szinten beszél angolul és oroszul. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöki posztjáról érkezik a paksi vezér székébe.
A korábbi médiaértesülést Pekárik távozásáról lapunknak is megerősítette az ügyre rálátó forrás. Úgy tudjuk, a Magyar Energetikai és Közmú-szabályozási Hivatal közleményt ad ki ennek kapcsán.
Hatáskört vonhatnak el a MEKH-től
A személycsere abból a szempontból benne lehetett a pakliban, hogy a közelmúltban sok minden megváltozott a hazai energiaipar irányításának a legfelső szintjén. Mindenekelőtt létrejött az Energiaügyi Minisztérium, amely Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly novemberi bejelentése szerint átveszi a MEKH azon feladatait, amelyeknek az uniós elvárások szerint nem kell önálló hatósághoz tartozniuk. A MEKH jogkörének megnyirbálását azonban csak közvetve magyarázta meg: az új minisztériumra azért van szükség, mert az Ukrajnában folyó háború és a szankciós energiaárak miatt ma Magyarországon és Európában is a legfontosabb az energiabiztonság és az energiaárak kérdése.
Az új minisztérium az energiapolitika egységes irányításáért felel, és az energiahivatal hatásköreinek többségét is átveszi.
Bár az nem világos, hogy a háború miatt miért kell csökkenteni a hivatal jogkörét, az emlegetett energiaárak kapcsán mégis felidézhető a Világgazdaság azon cikke, amely szerint 2022 utolsó három hónapjára a MEKH a korábbi gyakorlatával ellentétben nem a májusi, már akkor is magas, 80 euró körüli gázárak alapján határozta meg a távhőcégek téli várható költségeit, hanem az árak esésében bízva az augusztus 22–26-iak alapján. Ám azok akkorra elszabadultak, megawattóránként 300 euró körül jártak. Ez hatalmas többletköltséget okozott a távhőszakma, végső soron a távhőkassza számára.
Nyerhet a MEKH Juhász Edittel
Az energiahivatal vezetését az MVM vezérigazgató-helyettesi székéből átülő Juhász Edit általános és jogi vezérigazgató-helyettes veszi át. Lapunkhoz több forrásból is eljutott olyan vélemény, hogy Juhász Edit akár maradhatott is volna annak alapján, hogy Czepek Gábor MVM-vezér távozása után Fazekas László gazdasági vezérigazgató-helyettessel nagyon is jól elvezették a boltot. Így viszont most a MEKH jár vele jól.
Mégis felmerülhet az aggodalom, hogy bár most jó ötletnek tűnhet minél több energiával kapcsolatos hatáskört a MET AG-től érkezett és Czepek Gábort maga mellé vevő Lantos Csaba minisztériumába vinni, később már kockázatot is hordozhat a túlzott koncentráció.
Végül is másra találták ki a minisztériumokat, és másra a hatóságokat. Igaz, egy szakmai vélemény szerint nem kell a mostani, még le nem zárult változásokat, személycseréket túlgondolni sem a végeredmény szempontjából: az egymást egyébként is jól ismerő fiúk csak átülnek egymás autójába. (Azért alulbecsülni sem szabad, hiszen a tét elég nagy: a hazai energiaipar biztonságos működése.)
A MEKH-et lejátszották. Mi lesz az MVM-nél?
Az átrendeződést tudva is furcsa a mostani meleg csákányváltás, még annak ellenére is, hogy az MVM-nél az elmúlt években, nemrég pedig a Paks II.-nél is egyik pillanatról a másikra voltak gyors vezérváltások. A mostani lépések okai feltehetően mégis inkább az energiaminisztériumot és a MEKH-et érintő, említett átalakulásokban keresendők, mint Pakson: Pekárik Gézánál ugyanis hozzáértők szerint jó kezekben volt az atomerőmű, a szakember erős híve volt az öregedő blokkok közelmúltban meghirdetett üzemidő-hosszabbításának, korábban pedig nem tolakodott a vezérigazgatói székért. Inkább feladatként fogadta el a posztot, amikor elődje, Hamvas István 2018-ban nyugdíjba vonult.
Továbbra is nyitott a kérdés, ki lesz az MVM Zrt. első embere. Vélhetőleg Lantos Csaba környezetéből érkezik majd, a neve pedig ismerősen fog csengeni. Nem olyan nagy ez az ország.
Bejárta a szakmát Horváth Péter JánosPályája első éveiben a Mol csoportnál, illetve az Ural Groupnál dolgozott vezetői, felső vezetői beosztásokban, ezután három évig az energiahivatal elnöke volt. Következett az MVM vezérigazgatói, az ENKSZ elnök-vezérigazgatói, végül a Mátrai Erőmű vezérigazgatói széke. A MEKH élére 2020-ban nevezték ki. Pályája során vezérigazgatói tanácsadói, majd energetikai tanácsadói feladata is volt a Főgáznál, illetve az Opus Globálnál. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.