Tavaly októberben esett a magyarországi energiafelhasználás, ezen belül gázból olyan kevés fogyott, mint utoljára 2008-ban – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jelentéséből. Viszont az elsődlegesenergia-termelés és az energiahordozók importja nőtt, ahogyan – az előző évektől eltérően – a betárolt földgáz mennyisége is. Ez utóbbi hónap végére 11,1 százalékkal haladta meg az előző évi szintet.
Az országos primerenergia-termelés októberben az előző év azonos hónapjának szintjéről 2,08 petajoule-lal (PJ) 37,94 PJ-ra, az energiahordozók importja pedig 23,4 százalékkal 77,97 PJ-ra emelkedett.
Az utóbbit elsősorban a földgáz behozatalának 150,4 százalékos felfutása magyarázza.
Ezzel szemben a szénimport 3,3 százalékkal, a kőolaj és kőolajtermékek behozatala 28 százalékkal, az áramé 4,6 százalékkal, végül az egyéb nem megújulóké pedig 16,7 százalékkal esett. (A Világgazdaság többször beszámolt arról, hogy az Oroszországból érkező szénimport tilalmát megérzi a magyar piac, az pedig ismert, hogy azon bő egy év alatt, amíg a normál üzemanyagok nagy- és kiskereskedelmi árát a kormány azonos szinten szabta meg, közel nulla volt az érintett kőolajtermékek behozatala.)
Besegített az enyhe időjárás
Az ország 79,91 PJ-s primerenergia-felhasználása 17 PJ-lal volt kisebb az előző év azonos időszakáénál. A megújuló energiaforrásokból származó felhasználás 0,34 PJ-lal emelkedett, míg a fosszilis energiahordozóké 17,07 PJ-lal elmaradt az előző évitől. A földgáz belföldi felhasználása a tárgyhónapban 19 173 terajoule volt, amit a hivatal részben a magas energiaárak miatti keresletcsökkenéssel, részben az enyhébb időjárás következtében felmerülő alacsonyabb fűtési igénnyel magyaráz.
Október végén a hazai földalatti földgáztárolók mobil zárókészlete 85,2 százalékos volt. Január 7-én egyébként 68,24 százaléknál tartottunk az uniós statisztikák szerint, és bár az uniós átlag azon a napon 83,18 százalékon állt, a legtöbb uniós országban a magyarországinál sokkal kisebbek a tárolói kapacitások az ország gázigényéhez képest.
Kisebb volt az októberi áramtermelés karbonlábnyoma
A bruttó áramtermelés 2,3 százalékkal 3 110 gigawattórára (GWh) emelkedett, a teljes felhasználás pedig 7,1 százalékkal 3 794 GWh-ra esett az előző év azonos időszakához képest – mutatta ki a hivatal. A megújuló forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés 5,6 százalékkal, a nukleáris eredetű 8,3 százalékkal emelkedett, míg a fosszilis alapú 6,3 százalékkal, az egyéb forrásból származó pedig 13,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A földgázzal előállított áram mennyisége 18,6 százalékkal esett, míg a szén és széntermékekből termelt – elsősorban a lignit alapú villamosenergia-termelés javuló rendelkezésre állása következtében – 31,2 százalékkal emelkedett az előző évihez képest.
A napelemmel termelt villamos energia mennyisége 14,6 százalékkal nőtt, míg a szélerőművek termelése 41,9 százalékkal esett. A vízből és a biomassza forrásból termelt energia mennyisége nőtt, míg a biogáz és a megújuló kommunális hulladékból származóé csökkent.
A MEKH a hivatalos statisztikai adatokat az Eurostathoz igazodva az előre meghatározott és kihirdetett tájékoztatási terv és publikációs naptár alapján teszi közzé honlapján.
