Néha egészen tiszta áramot termelünk, néha szürkésebbet

Kényelmesen 80 százalék fölé kúszhat a karbonmentes termelés aránya a villamos energia hazai előállításában, persze csak akkor, ha éppen hét ágra süt a nap, a paksi atomerőmű teljes gőzzel termel, és pörögnek a szélkerekek is.

Ez azonban viszonylag rövid időszakokban jellemző, hiszen a hazai naperőművek átlagos kihasználtsága 16 százalék körüli, és a szél sem mindig akkor fúj, amikor arra az áramfelhasználóknak szükségük van, továbbá az atomerőmű egy-egy blokkját is leállítják karbantartás miatt, vagy visszafogják a működését műszaki probléma következtében, sőt, esetenként a villamosenergia-rendszer (VER) egyensúlyának fenntartása érdekében is. Az utóbbi intézkedés, bár szükséges, nem túl örvendetes, mert ilyenkor éppen a legolcsóbban termelő erőmű termelését veszik vissza a drágábbak javára. Ráadásul az atomreaktorokat nem is ki-be kapcsolgatásra, hanem folyamatos, úgynevezett zsinórtermelésre tervezték. Legutóbb egyébként a karácsonyi ünnepek körüli négy napon, majd szilveszterkor, január 1-jén és 2-án dolgozott kevesebbet az atomerőmű annál, mint amennyire képes lett volna.

Naperőmű helyett olajkazán

A karbonmentes termelés arányának másik, nullához közelítő véglete, amikor éjszaka van, és szélcsend is – vagyis lazsálnak az időjárásfüggő berendezések –, a tetejébe pedig kiesik egy, rossz esetben két atomblokk. Ilyenkor a gáz-, az olaj-, a lignit- és a biomassza-tüzelésű létesítmények felelnek a hazai áramtermelésért. 2021-ben összesen 347 petajoule villamos energiát állítottak elő a hazai hazai erőművek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Mavir közös kiadványa szerint, ebből 50,25 százaléknyi jutott az atom-, 3,95 százalék a nap-, 0,53 százalék a szél- és 0,8 százaléknyi a vízenergiára. 

Az igények kielégítésében ugyanis jelentős az súlya, amely a hivatkozott kiadvány szerint 2021-ben be 26,1 százalékot tett ki. A hazai karbonmentes arány a 9,2 százaléknyi egyéb, de már nem karbonmentes megújulókkal és hulladékkal kiegészülve 64,73 százalékra nő. Ezzel Európában 60 százalékos megújuló plusz nukleáris arány állt szemben a 2019–2021-es időszakban az Ember’s Electricity Review elemzése szerint. Az éves átlagokat figyelembe véve tehát a hazai áramfelhasználás hajszálnyival kevésbé zöld, ha a saját termelésén kívül importra is támaszkodik, feltéve, ha az európai megújulókon belül is olyan magas a nem karbonmentesek aránya, mint Magyarországon. Fontos változás volt a 2021-es európai termelésben, hogy az említett elemzés szerint a megújulók aránya 44 százalékkal nem elsősorban a környezetszennyező szén, hanem a megdrágult földgáz rovására emelkedett.

Saját útját járja az áram

Ezekbe a részletekbe nem érdemes túlzottan belemélyedni, mert adott határon túl nem is lehet. Az ugyanis, hogy a behozatalon belül mekkora a különböző energiaforrások felhasználásával előállított áram tényleges súlya, csak becsülhető, mert a villamos energia nem az áramszerződéseknek megfelelően áramlik az erőművektől a felhasználókig, hanem – a megállapodásokra fittyet hányva – a fizikai törvényeknek engedelmeskedve halad a vezetékeken. 

Mindazonáltal hozzávetőleges útmutatóként szolgálhat az európai országok energiatermelési mixének összetétele. E téren a legfrissebb, 2022. októberi adat a MEKH piaci jelentésében szerepel. Abban a hónapban a csökkenő gázárak következtében a gázalapú áramtermelés kissé nőtt, a szénalapú esett. Az öt legnagyobb európai piacon (Németországban, Franciaországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban) a nukleáris alapú áramtermelés az egy évvel korábbinak csak a kétharmada volt, a gázalapú az ötödével nőtt, a több nagyjából szinten maradt. A karbonmentes termelés súlya 63,25 százalékról 54,74 százalékra esett.