Első látásra nem feltétlenül nyilvánvaló, milyen remek időzítésű az a kormányrendelet, amely szerint az abban megjelölt intézményi gázfelhasználók hét hónapon át rögzített áron vásárolhatnak földgázt. Már az is nagyon fontos változás benne – bár nem ez az elsődleges –, hogy a vevők megszabadulhatnak az árindexált, nem fix hirdetményi áron való vásárlástól.
Egy kis vevőnek macerás a változó áras szerződés
„E kör előzőleg évtizedeken át fix áron kapta az olcsó áramot és gázt, nem kellett foglalkoznia a tőzsdei jegyzésekkel, marginokkal, emellett hosszabb időre előre látta az energiaköltségeit. Tagjai csak a rezsiszabályok tavaly nyári szigorítása miatt kényszerültek ki a nekik idegen, változó áras versenypiacra. Az újbóli fix áras beszerzés számukra tehát szeptemberig könnyebbséget, átláthatóságot és tervezhetőséget jelent” – magyarázta a Világgazdaságnak Balogh József energiapiaci szakértő.
Igaz – mint felidézte –, tulajdonképpen nem volt alapértelmezés, hogy e felhasználók a piacra lépésükkel egy időben fix árasról változó áras beszerzésre is váltsanak, de nem volt más választásuk. Abban az időszakban ugyanis annyira ingadoztak a világpiaci gázárak, hogy a kereskedőik nem tudtak nekik fix áras ajánlatot adni, vagy ha igen, akkor ahhoz szinte teljesíthetetlen garanciaelvárás társult.
Emiatt a vevők a számukra addig lényegében ismeretlen elszámolási rendszerre váltva kötöttek olyan megállapodásokat, amelynek az árait nem láthatták több hónapra előre.
Ebből a szempontból tehát igencsak szerencsétlen volt a tavaly nyári kormányhatározat időzítése, de a kormány kényszerhelyzetben volt, hiszen mérsékelnie kellett a rezsicsökkentés fenntartásának terheit. Orbán Viktor miniszterelnök a bálványosi szabadegyetemen már júliusban arról beszélt, hogy a rezsicsökkentés fenntartása 2021-ben 296 milliárd forintjába került a magyar költségvetésnek, 2022-ben pedig 2051 milliárdra nőtt volna a rezsiszabályok módosítása nélkül.
Azóta már azt is tudjuk, hogy az idei költségvetésben 2610 milliárd forintot különítenek el a rezsivédelmi alapban, holott a terv 670 milliárd forint volt.
Épp alacsony az ár
Most viszont igen jó volt az időzítés, mert az a felhasználó, amely él a kormányhatározatban felkínált lehetőséggel (határozottan csak lehetőségről, nem kötelező lépésről van szó), azonfelül, hogy ismét fix áron jut a gázhoz, még kevesebbet is fizet érte. Mint az Energiaügyi Minisztérium múlt pénteki közleménye is rámutatott, annak az előnyeit, hogy a tavalyinál most sokkal alacsonyabbak a gázárak, a fix áron szerződők a következő hónapokban
még akkor is élvezhetik, ha a tőzsdei jegyzések később elszabadulnának.
Márpedig a kilátások bizonytalanok. Tavaly egyébként előfordult (augusztus 26-án), hogy egy megawattórányi gáz ára 340 euró volt, míg ma (2023. január 23-án) 72 euró.
Mindazonáltal hátulütője is van a mostani módosításnak, hiszen a kormány magánjogi szerződésekbe nyúlt bele egy rendelettel.
Lehet, hogy ehhez az erős piaci pozíciójú MVM Next könnyen igazodik, de a kisebb gázkereskedők kevésbé.
A Magyar Vöröskereszt kimaradt
A kormányrendeletben megnyitott lehetőséggel költségvetési szervek, helyi és nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik, állami és önkormányzati gazdasági társaságok és egyházak élhetnek a szaktárca közleménye szerint. A Világgazdaság úgy tudja, hogy a Magyar Vöröskereszt lemaradt a listáról, holott gondolhatnánk, hogy a tevékenysége alapján ott lenne a helye. A fixált árakra átállni kívánóknak január 27-án éjfélig nyilatkozniuk kell a földgázkereskedőjüknél arról, hogy a jogosultságuk fennáll, és igénybe veszik a módosított elszámolást. Az állami MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. esetében mintegy 900 üzleti partner tehet eleget a jogszabályi kritériumoknak.
