Elkészült a jövő évi magyar költségvetés
A jövő év legfontosabb feladata, hogy megvédjük a magyar családokat és a munkahelyeket, megőrizzük a nyugdíjak értékét, fenntartsuk a rezsicsökkentést és az ország biztonságát – fogalmazott a Pénzügyminisztérium sajtóközleménye.
A tárca szerint szükségessé vált a 2023-as költségvetés módosítása. A veszélyhelyzetre való tekintettel a módosítás – a Költségvetési Tanács jóváhagyását követően – kormányrendelettel történt, szem előtt tartva az Országgyűlés által már elfogadott legfontosabb irányvonalakat.

A költségvetés biztosítja a családtámogatásokat, ezek köre jövőre tovább bővül: azok a fiatal nők, akik gyermeket vállalnak, harmincéves korukig teljes adómentességet kapnak. A büdzsé emellett garantálja, hogy januártól 15 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, amely a 13. havi nyugdíjra is vonatkozik. Ezzel 2023-ban a nyugdíjcélú kiadások meghaladják a 6150 milliárd forintot.
A kormány megőrizte a költségvetés emelt forrásait az oktatásban és az egészségügyben is, mindkét ágazatban béremelésekkel számolnak.
2023-ban Magyarország energiaszámlája 7-ről 17 milliárd euróra nő.
A rezsicsökkentés fenntartása nélkül a hazai családok havi 181 ezer forinttal többet fizetnének energiára. Ezért a kormány úgy döntött, hogy jelentősen emeli a Rezsivédelmi Alap forrásait annak érdekében, hogy megvédje a családokat és vállalkozásokat az elszálló energiaáraktól. Az alap összege így közel a négyszeresére,
a tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárdra emelkedik jövőre. A kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt a kabinet központi tartalékot is megemelte: ennek összege a tervezett 170 milliárd forintról 255 milliárdra nő.
A Pénzügyminisztérium közlése szerint a kormány a veszélyes idők ellenére is fenntartja azt a célját, hogy javítsa az egyensúlyi mutatókat. Ennek megfelelően a jövő évi költségvetés 1,5 százalékos növekedéssel, csökkenő hiánnyal és mérséklődő államadóssággal számol. A Rezsivédelmi Alap és a központi tartalék jelentős emelésére tekintettel a kabinet a korábban meghatározottnál némileg magasabban, a GDP 3,9 százalékában határozta meg az új hiánycélt, amely az idei várható hiányhoz képest érdemi csökkenés. A kormány ugyanakkor azt is kikötötte, hogy amennyiben a gazdaság a várható 1,5 százaléknál jobban bővül, a fennmaradó részt a hiány további mérséklésére kell fordítani. A 2023. év végi adósságráta 70,2 százalékra javulhat.


