Tavaly 21,1 százalékkal több benzint és 23,9 százalékkal több gázolajat adtak el a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) tagvállalatai Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az összesített eladások 22,8 százalékkal 3,811 milliárd literre nőttek. A látványos bővülésből azonban nem következik, hogy az országos értékesítés is hasonló mértékben szökött volna fel, és nemcsak azért nem, mert a MÁSZ nem fedi le a teljes hazai kiskereskedelmi értékesítést. Azért sem, mert a hatósági árak 2021. november 15-i bevezetése óta eltelt 13 hónapban jelentősen torzult a piac – hívta fel a Világgazdaság figyelmét Grád Ottó, a szervezet főtitkára. Az ugyanis, hogy a normál benzin és a normál gázolaj mindenütt azonosan alacsony ára a kisebb töltőállomásoktól a MÁSZ-ba tömörült nagyobbak benzinkútjaihoz terelte az autósokat, egyúttal csökkentette a MÁSZ-on kívüli kis- és diszkontkutak vásárlóit.
Alig kellett valakinek a prémiumtermék
E változásnak két üzenete is van. Az egyik az, hogy nőtt a MÁSZ-tagok súlya a teljes értékesítésben, de Grád Ottó hangsúlyozta, ez az átrendeződés nem a javukra történt, csak az irányukba, hiszen emiatt nagyobb lett a normál minőségű termékek értékesítése miatt keletkezett veszteségük. Míg a rájuk jutó benzinforgalom korábban 60-66 százalékos volt, 2022-ben 85 százalékos. A gázolaj hazai kiskereskedelmének körülbelül a kétharmadát fedik le a szervezet tagvállalatai. Magyarországon egyébként 2022 végén 2012 üzemanyagtöltő állomás működött, ennek csak a bő fele, 1032 tartozott a MÁSZ-tagok jellemzően franchise-ban működő hálózatához.
A másik üzenet az értékesítés belső szerkezetének átalakulása. Mivel a prémiumtermékek szabadárasak maradtak a normál üzemanyagok hatósági áras időszakában, jelentősen csökkent a forgalmuk. Prémiumbenzinből 41,2 százalékkal, prémiumgázolajból 42,6 százalékkal fogyott kevesebbet a MÁSZ-tagok kútjainál tavaly, mint 2021-ben. Teljes benzineladásukban a normál termékeké a fent közölt összesített adatnál nagyobb mértékben, 37,6 százalékkal, a normál gázolajé pedig 33,3 százalékkal nőtt egy év alatt.
A nagyobb árrésre a nagyobb költségek miatt van szükség
Grád Ottó – kérdésünkre – arra a Világgazdaságban megjelent információra reagálva, amely szerint a hatósági árak megszűntével az üzemanyag nagy- és kiskereskedők nagyobb árréssel dolgoznak, mint az ársapka bevezetése előtt, azt mondta, hogy ez nagy valószínűséggel így van. Azzal viszont nem értett egyet, hogy ezzel extraprofitjuk keletkezne. Mint rámutatott, a szegmens valós működési költségei több mint egy éven át nem voltak beárazva a hatósági áras időszakban. Ezalatt azonban nagy mértékben megemelkedtek a működési költségek, például az áramé, a gázé, a munkaerőé vagy a szállításé – az utóbbiban jórészt szintén az energia drágulása tükröződött –, és minden másé, aminek a fedezése most a korábbinál nagyobb árrést tesz szükségessé a kis- és a nagykereskedelemben egyaránt.
A tagvállalatoktól érkezett visszajelzések szerint az energiaköltségeik jellemzően 3-5 százalékkal emelkedtek, de volt példa nyolcszorosra is, főleg vidéki kistelepüléseken.
Hangsúlyozta, hogy az egész üzemanyagellátás energiaigényes a finomítástól a töltőállomások üzemeltetéséig. Ismeretei szerint a hazai energiaköltségek összességében Magyarországon jobban nőttek, mint a környező országokban. Ezzel magyarázható, hogy míg a hatósági ár bevezetése előtt a hazai töltőállomásoknak volt egy viszonylagos versenyelőnyük a szomszédos országok benzinkútjaival szemben, ez most nincs így.
Most a stabil ellátás az első
A hazai árak szelídülésére vonatkozó kérdésre válaszolva a MÁSZ főtitkára nem kecsegtetett sok jóval. Felidézte, hogy a hazai ellátás mintegy 30 százalékát lefedő visszaépítése nem azonnali, és nem feltétlenül a legkedvezőbb áron elérhető lehetőség, hiszen újra kell indítani a beszerzést és a kialakítani a leépített logisztikai kapacitásokat. Termelői oldalról azért nem remélhető érdemi árcsökkenés, mert az extraprofitadó miatt már a hazai előállítást sem olcsóbb, miután elvonja a kőolaj világpiaci ára és a vezetéken érkező olaj ára közötti különbség 95 százalékát.
Február 5-től emellett életbe lép az oroszországi eredetű kőolajból előállított termékek exporttilalma, amit nyilván megérez majd a régiós piac.
Ismert, hogy a százhalombattai finomító jelentős részben, a pozsonyi szinte kizárólag orosz olajat dolgoz fel, de a cseh és a lengyel finomítók is erősen függnek az orosz olajtól. Jelen helyzetben a forgalmazók elsősorban arra összpontosítanak, hogy megfelelő legyen az ellátás.
Jól jönne a stabil forint
„A világgazdaság alakulására vonatkozó prognózisok inkább pesszimisták, ennek alapján arra számítok, hogy a kőolaj ára marad a mostani 75-80 dollár körül hordónként, inkább a 75 dollárhoz közelít. Ha emellett a forint is stabil marad, akkor a hazai üzemanyagárak néhány forintos ingadozással, de szinten maradhatnak 2023-ban. Stabilizálódnak az európai termékárak is az orosz gázolajexport kiesése után” – vetítette előre Grád Ottó. Felidézte, hogy egyes elemzők már literenként 800 forintos benzinárat is jeleztek előre, de – mint mondta – ő ennél optimistább.
