A Magyarországon tankoló autósok bosszantó rangsorral kénytelenek szembesülni, ha az egyes országok aktuális üzemanyagárait vetik össze a hazai árszintekkel. Az látszik ugyanis, hogy a régióban jelenleg az itthoni töltőállomások a legdrágábbak.
A Holtankoljak adatai szerint aktuálisan 635 forintért adják a benzin literjét és 707 forintért a gázolajét. Ez átszámítva – 400 forintos árfolyamon – 1,58, illetve 1,76 euró. A környező európai országok december végi árszintjeit vizsgálva az látható, hogy
ez az árszint a legmagasabb a régióban.
Fontos hangsúlyozni a régiós kategóriát, mivel Nyugat- és Észak-Európában a magyarnál jóval drágábban árazzák az üzemanyagot. Németországban a benzin 1,70, a dízel 1,83 euró, Dániában ugyanez 1,84 és 1,82, Hollandiában 1,75 és 1,76, Norvégiában 1,96 és 2,08. Mindenesetre a közvetlen környezetünkben
- Ausztriában a benzin 1,46, a dízel 1,67,
- Horvátországban (itt árstop van érvényben), 1,34 és 1,6,
- Csehországban 1,51 és 1,57,
- Lengyelországban 1,40 és 1,65,
- Romániában 1,33 és 1,57,
- Szerbiában 1,5 és 1,76 (itt csúsztatott ársapka van érvényben),
- Szlovákiában 1,50 és 1,63,
- Szlovéniában (itt is árstop van érvényben) pedig 1,25 és 1,48 euróba került a múlt héten.
Így tehát 10-20 eurócentes különbségek tapasztalhatók a magyarországi literenkénti árakhoz képest, ami körülbelül 40–80 forintnak felel meg. Mindez egy 50 literes átlagos tankolásnál 2–4 ezer forint eltérés. Már csak az a kérdés, hogy miért.
Üdv újra, árrés!
Bujdos Eszter, a Holtankoljak ügyvezetője egyértelműen azzal magyarázta a Világgazdaságnak az árak közötti különbséget, hogy a magyarországi kutak a közel 13 hónapon át tartó hatósági áras időszak után újragombolják a kabátot.
A jelenlegi helyzetben muszáj magasabb árrést realizálniuk, ha fent kívánnak maradni
– mondta. Több hatás is éri a töltőállomásokat, amelyek kikényszerítik az árrés emelését. Első helyre egyértelműen az energiaárak kilövése kívánkozik, amelyet az első számlák megérkezése után most már egyértelműen a bőrükön tapasztalnak a kutasok. Bujdos arról beszélt, hogy hét-nyolcszoros drágulás állt be a rezsiben. A költségeket tovább növeli a januári minimálbéremelés a nem automata kutakon, ráadásul a nagy hálózatok esetében az őket érintő extraprofitadó áthárítása is benne van a fogyasztói árak változásában.
A dollár-forint árfolyam éves bázison való gyengülése, valamint az az elemzői várakozás sem kedvez az üzemanyagáraknak, hogy a piac 100 dolláros olajárat valószínűsít. Már most is, de ilyen magas szinten mindenképp számolni kell azzal a következménnyel, hogy a kereslet csökken, ami viszont ismételten az árrés kiszélesítését sürgeti. Hogy pontosan százalékosan mekkora szintig, az egyelőre bizonytalan, Bujdos Eszter szerint ez még mindig mozog.
Egy biztos: az árstop előtti, tehát a 2021. novemberi időszak árrése mellett ma nem lehet
eredményesen üzemelteti egy töltőállomást sem.
Sötét fellegek a horizonton
A februártól élesedő, orosz olajra kivetett embargó ismételten új szituációt szül az üzemanyagpiacon, a szakértő ettől komoly átrendeződést vár a nagykereskedelemben. Az mindenesetre jó hír az ellátás biztonságának szempontjából, hogy az importőrök beléptek a magyar piacra, és szeretnének, illetve tudnak is értékesíteni.
A Holtankoljak ügyvezetője hosszú távon nem számol azzal, hogy a régiós árakhoz képest a magyaré magasabb marad, arra ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Közép-Európában is tartósan hozzá kell szokni a drágább üzemanyaghoz, sőt 2023 egészében nagy a további emelkedés valószínűsége is.
