Míg az Európai Unióban jó ideje töretlen a javuló trend, Magyarországon néhány éve megtorpant a hűtésre és fűtésre fordított megújuló energiaforrások felhasználási arányának növekedése. Az OTP Ingatlanpont szerint a rezsiköltségek növekedése adhat új lendületet a magyar háztartások fenntarthatóbbá válásához.
Az uniós rekorder Svédország 68,6 százalékos részaránnyal, bár náluk már 2009-ben is 59,2 százalék volt a megújulók részesedése.
Ezzel szemben például Észtország ez idő alatt 42 százalékról indulva érte el a mai 61,3 százalékát. A legnagyobbat Málta lépte: 2 százalékról jutott 31,4 százalékra tizenkét év alatt. Vannak országok, ahol nem különösebben markáns a megújulók előretörése. A jelzett időszakban Belgium 6,1-ről 9,2 százalékra jutott, Hollandia 3,4-ről 7,7-re, Írország pedig 4,2-ről 5,2-re.
Az országok közötti, esetenként számottevő különbségek ellenére az unióban összességében évről évre nőtt a hűtésre és fűtésre használt megújuló energiaforrások aránya, a 2009-es 16,8 százalékról a 2021-es 22,9 százalékra. Ennek az időszaknak az elején Magyarország még az uniós átlag felett tartott (17 százalék), ám 2017-től már alatta marad (2021-ben 17,9 százalék). Ám ennél is beszédesebb, hogy a két végpont között a magyar adatok egy haranggörbét rajzoltak ki, 2013-ban tartottunk már 23,7 százalékos megújulóaránynál is.
Az átrendeződés itthoni megtorpanásának egyik magyarázata lehet, hogy ezekben az években viszonylag olcsón voltak elérhetők a fosszilis energiahordozók.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint például 2015-ről 2021-re határozottan csökkent a lakosság fűtési energiamixében a megújulók aránya. Míg 2015-ben az elfűtött 182 590 terajoule-ból 72 883 (39,9 százalék) származott megújuló forrásból, addig 2021-ben a 195 634-ből csak 55 467 (28,4 százalék). Ennek megfelelően megugrott a földgáz részesedése, 48,9 százalékról 60,4 százalékra.
Már ez az adat is utal arra, hogy a hazai háztartási energiamix jövőbeli alakulása szempontjából a gázfűtéses lakások fogyasztása lehet az egyik döntő tényező. A KSH 2021-es adatai szerint – ha a távfűtéses lakásoktól eltekintünk – az otthonok 61,2 százalékában fűtenek gázzal, 32,1 százalékában fafélékkel, 5,1 százalékukban villannyal, míg 1,1 százalékukban szénnel. Az úgynevezett alternatív fűtési módok – nap, talajhő, szél – alkalmazása országosan nem éri el az 1 százalékot. Ezek egyelőre csak három régióban érzékelhetők a statisztika számára: Közép-Magyarországon (1 százalék), Közép-Dunántúlon (1,4 százalék) és Nyugat-Dunántúlon (1,3 százalék).
Ilyen hazai adottságokkal egyelőre sokkal inkább a takarékosabb felhasználástól, mint a gyors és tömeges fűtőanyagcserétől lehet remélni a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának visszaszorítását. Ehhez eléggé nagy tartalékaink vannak az épületek fűtésének-hűtésének jellemzően gyenge hatékonyságában. Ezt mutatják az új, illetve piacra kerülő használt lakóépületekről immár kötelezően elkészítendő energetikai tanúsítványok is.
