Míg az Európai Unióban jó ideje töretlen a javuló trend, Magyarországon néhány éve megtorpant a hűtésre és fűtésre fordított megújuló energiaforrások felhasználási arányának növekedése. Az OTP Ingatlanpont szerint a rezsiköltségek növekedése adhat új lendületet a magyar háztartások fenntarthatóbbá válásához.
Az uniós rekorder Svédország 68,6 százalékos részaránnyal, bár náluk már 2009-ben is 59,2 százalék volt a megújulók részesedése.
Ezzel szemben például Észtország ez idő alatt 42 százalékról indulva érte el a mai 61,3 százalékát. A legnagyobbat Málta lépte: 2 százalékról jutott 31,4 százalékra tizenkét év alatt. Vannak országok, ahol nem különösebben markáns a megújulók előretörése. A jelzett időszakban Belgium 6,1-ről 9,2 százalékra jutott, Hollandia 3,4-ről 7,7-re, Írország pedig 4,2-ről 5,2-re.
Az országok közötti, esetenként számottevő különbségek ellenére az unióban összességében évről évre nőtt a hűtésre és fűtésre használt megújuló energiaforrások aránya, a 2009-es 16,8 százalékról a 2021-es 22,9 százalékra. Ennek az időszaknak az elején Magyarország még az uniós átlag felett tartott (17 százalék), ám 2017-től már alatta marad (2021-ben 17,9 százalék). Ám ennél is beszédesebb, hogy a két végpont között a magyar adatok egy haranggörbét rajzoltak ki, 2013-ban tartottunk már 23,7 százalékos megújulóaránynál is.
Az átrendeződés itthoni megtorpanásának egyik magyarázata lehet, hogy ezekben az években viszonylag olcsón voltak elérhetők a fosszilis energiahordozók.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint például 2015-ről 2021-re határozottan csökkent a lakosság fűtési energiamixében a megújulók aránya. Míg 2015-ben az elfűtött 182 590 terajoule-ból 72 883 (39,9 százalék) származott megújuló forrásból, addig 2021-ben a 195 634-ből csak 55 467 (28,4 százalék). Ennek megfelelően megugrott a földgáz részesedése, 48,9 százalékról 60,4 százalékra.
Már ez az adat is utal arra, hogy a hazai háztartási energiamix jövőbeli alakulása szempontjából a gázfűtéses lakások fogyasztása lehet az egyik döntő tényező. A KSH 2021-es adatai szerint – ha a távfűtéses lakásoktól eltekintünk – az otthonok 61,2 százalékában fűtenek gázzal, 32,1 százalékában fafélékkel, 5,1 százalékukban villannyal, míg 1,1 százalékukban szénnel. Az úgynevezett alternatív fűtési módok – nap, talajhő, szél – alkalmazása országosan nem éri el az 1 százalékot. Ezek egyelőre csak három régióban érzékelhetők a statisztika számára: Közép-Magyarországon (1 százalék), Közép-Dunántúlon (1,4 százalék) és Nyugat-Dunántúlon (1,3 százalék).
Ilyen hazai adottságokkal egyelőre sokkal inkább a takarékosabb felhasználástól, mint a gyors és tömeges fűtőanyagcserétől lehet remélni a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának visszaszorítását. Ehhez eléggé nagy tartalékaink vannak az épületek fűtésének-hűtésének jellemzően gyenge hatékonyságában. Ezt mutatják az új, illetve piacra kerülő használt lakóépületekről immár kötelezően elkészítendő energetikai tanúsítványok is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.