A 27 uniós országban a bruttó lakosság áramárak 30,72 eurócentet tettek ki januárban kilowattóránként,és 28,66 eurócentet – mutatta ki a finnországi VaasaETT. A társaság a Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint az Energie-Contor Austria megbízásából készíti el a felmérését havonta a vizsgálatba bevont országok energiahatóságaitól és elosztótársaságaitól kapott adatok felhasználásával. Az uniós átlagár decemberben még 31,74 eurócent, a 33 fővárosra számolt összeurópai átlag pedig 29,38 volt. Az elemzés a fővárosokra fókuszál, de a helyi szabályozás függvényében a kapott értékek nagyjából azonosak is lehetnek az országos adattal, illetve attól kisebb mértékben el is térhetnek.
Fotó: GettyImages
Behozhatatlan a különbség a hazai tarifák javára
Az egyes országok (pontosabban a fővárosaik) tarifái között így is hatalmas a különbség: az uniós összehasonlításban a legkedvezőbb helyen álló Budapest 9 eurócentes áránál csak a nem uniós Kijevé volt alacsonyabb, 4 eurócent. Az uniós és az európai átlag a hazainak több mint a háromszorosa, de már az uniós lista negyedik legjobb helyén álló Zágrábban is a budapesti tarifa másfélszeresét számlázzák ki a háztartásoknak, a legdrágábban vásárló rómaiaknak pedig több mint a hétszeresét, kilowattóránként 63,73 eurócentet. Kijev és Budapest után Belgrádban, Podgoricában, Vallettában és az említett Zágrábban a legalacsonyabb a vizsgált egységár, míg a rómaiak után a berlinieknek, a koppenhágaiaknak és a dubliniaknak kell a legjobban odafigyelniük arra, mennyi áramot használnak.
Magyarországon évek óta változatlanok a lakossági villamosenergia-tarifák (más közmű- és egyéb díjakkal együtt), de több más ország kormánya is beavatkozott a lakossága védelmében a 2021 őszétől felfelé tartó, tavaly pedig már elszabadult áramárak hatásainak mérséklése érdekében.
A VaasaETT kilenc olyan fővárost sorol fel, amelyekben a bruttó lakossági ár csökkent, ebből ezt hét esetben az áram piaci árának lehetett köszönni, háromban a kisebb energiaadónak, egy-egy helyen az ársapkának, illetve az elosztási díj esésének, egy fővároshoz pedig nem fűzött magyarázatot a finn cég. (Egy-egy fővárosban a felsoroltak közül egyszerre több ok is érvényesülhetett.) Ugyanakkor tíz főváros háztartásai még mindig drágulással szembesültek, részben a helyi energiaár, részben az elosztási díj növekedése, egy helyen pedig az ideiglenes áfacsökkentés megszüntetése miatt. A legnagyobb a római növekedés volt (21 százalék), a legnagyobb csökkenés pedig az amszterdami (38 százalék), ahol így már „csak” három és félszer nagyobb az áramtarifa, mint Budapesten.
„Az átlagos tarifák harmadik hónapja tartó esése ellenére a 2023. januári lakossági villamosenergia-díjak továbbra is számottevően magasabbak, mint egy éve – szögezi le a VaasaETT –, sőt volt, ahol új csúcsra értek: Belgrádban, Bernben, Pozsonyban, Nicosiában, Vilniusban és Varsóban.” (Varsó volt az a főváros, ahol visszaállították az áfa válság előtti, 23 százalékos szintjét).
Meglepően különböző a tarifák szerkezete
Érdekes azt a diagramot is vizsgálni, amely a fővárosok áramtarifáinak összetételét mutatja. Ebből kiderül, hogy az energiadíjra Rómában jutott a legnagyobb súly (83 százalék), így ott az elosztás, az energiaadó és az áfa együtt csak 17 százalékon osztozik. Az energiadíj szempontjából a másik véglet Budapest volt, ahol az egységárból 14 százalék jut az áramra, viszont 65 százalékot visznek el az elosztótársaságok, energiadíj nincs, az áfa pedig 21 százalék. Az áfa terén csak Bécs előzi meg Budapestet a maga 26 százalékával. Az energiadíj fizetését Budapest mellett csak néhány más főváros háztartásai ússzák meg, az áfa pedig – 5 százalékkal – Londonban, Vallettában és Madriban a legalacsonyabb.
Szeptember óta lejtőn a gáz ára
Fotó: Koncz György
A földgáz bruttó lakossági átlagára 14,34 eurócent volt januárban, a teljes európai átlag pedig 13,61 eurócentet tett ki. Az EU-n belül ismét a budapesti érték volt a legalacsonyabb, kilowattóránként 2,47 eurócent, teljes Európát nézve pedig a kijevi, 2,10.
Az elemzés kiemeli, hogy a 30,30 eurócentes stockholmi egységár a budapestinek a 12-szerese.
A magas svéd ár kapcsán felhívja a figyelmet, hogy Svédországban e szolgáltatás fajlagosan is drága, hiszen az ország viszonylag kis számú, 92 ezer háztartásából 58 ezer a szigetszerűen ellátott Stockholmban van. Ahogyan a villamos energia, úgy a földgáz is jellemzően alacsonyabb a kelet-közép-európai fővárosokban, mint a többi európai országban.
Nem minden főváros lakosai jártak jól a gázszámlával
Ebben a szegmensben is kimutatott drágulást a VaasaETT, a legnagyobbat, 28 százalékost Varsóban. Ott – ahogyan a villamos energia esetén is – ugyanis megszűnt a kedvezményes áfa. Kilenc országban került januárban többe a gáz a lakosság számára, mint decemberben és nyolcban lett olcsóbb. Az áresést jellemzően a gáz árcsökkenése okozta, de volt, ahol jutott szerep az energiaadóra és az elosztási díjra is. Az európai piaci gázárak már tavaly szeptember óta gyengülnek – idézi fel az elemzés, amely magyarázatként az enyhe időjárást, valamint a kormányok beavatkozásait is említi.
E termék esetén a luxembourgi tarifán belül a legmagasabb (86 százalék) az úgynevezett molekulaár, amely a stockholmin belül (40 százalék) a legalacsonyabb. Budapest itt a középmezőnybe került: a gázra 52 százalék jutott, az elosztásra 27, energiadíj nincs, az áfa pedig 21 százalék.
