A költségek megugrása, a beszállítói költségek drasztikus emelkedése, a felelős üzleti tervezés lehetetlenné válása – ez csak néhány nehézség azok közül, amelyeket a Világgazdaságnak nyilatkozó vállalatok, illetve cégvezetők kiemeltek az hatásai közül.
Nagyon komoly kihívás elé állítja a Florin Zrt.-t is az energiaárak emelkedése. A korábbi szerződések lejárnak, így január 1-jétől az áram ára a négyszeresére emelkedik a vállalat számára, s ez a szint a következő két évre is érvényben lesz, ami óriási teher
– nyilatkozta a Világgazdaságnak Barta Attila, az ország vezető, magyar tulajdonban lévő háztartásvegyipari cégének vezetője. Ezzel együtt – tette hozzá – az idő dönti majd el, hogy ez jó vagy rossz megállapodás. Ha az árak tovább emelkednek, akkor ez még egy előnyös kontraktus is lehet, de az vitán felül áll, hogy most ez nagyon erős költségnövekedést okoz.
„A gáznál már idén januártól tőzsdei árakon alapuló elszámolásban vagyunk. Mi is örömmel látjuk az utóbbi hetek gázjegyzéseinek csökkenését, ám a korábbiaknál alacsonyabb összegről szóló gázszámlát még nem kaptunk. Reméljük, ez csak idő kérdése” – emelte ki a cégvezető.
Mindenki árat emel
Barta Attila tájékoztatása szerint az alapanyag- és az energiaárak emelkedése miatt minden alapanyag-beszállítójuk árat emel/emelt. Ennek mértéke változó, olykor „csak” 30 százalék, ám sokkal jellemzőbb a 100 százalék vagy efölötti növelés. „Ezek mértéke ráadásul rendkívül intenzív, amit a fogyasztói árakkal képtelenség lekövetni. Összességében azt lehet mondani, hogy az árainkat idén átlagosan 40 százalék körül tudtuk megemelni. Így előfordul, hogy időszakosan egyes termékeket veszteségesen forgalmazunk. Érzékeljük, hogy a gazdasági folyamatok a fogyasztók pénztárcáját is erősen érintik, így az olcsóbb és kisebb vagy a nagy és gazdaságos kiszerelésű termékek, termékcsaládok felé fordulnak. Ezekre a tendenciákra reagálunk a lehető leggyorsabban” – emelte ki.
„Cégünket, akárcsak a magyar gazdaság és élelmiszeripar többi jelentős szereplőjét, komolyan érinti a kialakult helyzet. Esetünkben is, mint bárhol máshol, többszörösére emelkedtek az energiaköltségek az előző évhez képest” – közölték lapunk érdeklődésére az Alföldi Tej Zrt.-nél.
A Haladás Mezőgazdasági Zrt. az ország legnagyobb burgonyatermelőjeként számos kihívás előtt áll. Egyrészt a megnövekedett energiaárak miatt a hűtőházakban a tárolás díja drasztikusan megemelkedett az utóbbi néhány hónapban. Ez pedig már az idei termés esetében is jelentős költségnövekedést okoz a termelőknek
– mondta a VG-nek Kulich Éva, a Haladás Mezőgazdasági Zrt. kereskedelmi és marketingvezetője. Arról nem beszélve – tette hozzá –, hogy a burgonyatermesztés befejező folyamatai a kifejezetten energiaigényesek: éppen azok, amelyeket a termelő és az értékesítési tevékenységet is folytató szereplők végeznek, tehát az említett tárolás, a mosás és a csomagolás. Az eredményes gazdálkodáshoz természetesen ezt is érvényesíteni kellene az árakban.
Az ársapka miatt azonban – emelte ki Kulich Éva – egyáltalán nem biztos, hogy ez lehetséges. Arról nem is beszélve, hogy a hatósági ár következtében bizonytalan helyzet alakult ki, hiszen a burgonyatermesztés előkészítésének ideje a november és február közötti időszakra esik. A talajmunkálatok már ősszel elkezdődnek, majd következik az inputanyagok (például műtrágya, vetőgumó) beszerzése. Hogy a megfelelő időben rendelkezésre álljanak, már jóval korábban meg kell rendelni ezeket, ám amikor ez megtörtént, még híre sem volt az ársapkának, és nem is lehetett kalkulálni ezzel az üzleti terv elkészítésénél.
„A nagyobb termelők – így például a Haladás is – azért biztosan vetnek majd” – hangsúlyozta Kulich Éva, ám véleménye szerint
nagyon félő, hogy számos kisebb gazdaság elbizonytalanodik, és más növények, a hagyma vagy a répa felé fordul. Mindez azt okozhatja, hogy az étkezési burgonya egyébként is rendkívül alacsony, mintegy 6,5 ezer hektárnyi vetésterülete tovább csökken Magyarországon.
(Ez a szint egyébként is már csak hozzávetőleg a fele az öt évvel ezelőttinek.)
„A hatósági ár bevezetése azért is teremt nagyon nehéz helyzetet, mert az érvénybe léptetett rendszer alapvetően eltér az eddigiektől. A korábbi ársapkáknál ugyanis pontosan körülírtak egy-egy terméket, és azoknál lépett érvénybe az árkorlátozás. A burgonyánál ezzel szemben minden típus és minden kiszerelés hatósági árassá vált, ami különösen nehézzé teszi a gazdálkodók helyzetét” – emelte ki a kereskedelmi és marketingvezető.
Nagyon nehéz előre tervezni
Ami a kilátásokat illeti, Barta Attila szerint nagyon nehezen látható, hogy mit hoz a jövő. „Okosan, ügyesen kell gazdálkodni. Az egyértelműen leszögezhető, hogy borzasztóan nehéz üzleti terveket készíteni. Hiszen lehetetlen megmondani, hogy mennyi gázt fogunk használni, és annak mennyi lesz az aktuális tőzsdei ára, így pedig szinte lehetetlen küldetés a gazdálkodást előre megtervezni” – tette hozzá.
A Florin helyzetét javítja, hogy az elmúlt időszakban több olyan beruházást is végrehajtott, amely lehetővé teszi, hogy olcsóbban termeljen.
Többek között a napelemparkot a technikai adottságaik maximális szintjére növelték, az épületeket hőszigetelték, a nyílászárókat kicserélték.
„A költségek csökkentése érdekében magunk kezdtünk flakonokat gyártani. Emellett környékbeli cégektől igyekszünk a szükséges alapanyagokat beszerezni, hiszen az üzemanyag ára is erősen befolyásolja a szállítási és ezáltal a beszerzési költségeket. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy hiába értünk el ezen a területen érdemi eredményeket, ha ezzel szemben a beszállítók részéről sokkal nagyobb áremelést voltunk kénytelenek elkönyvelni. Ennek pedig az az eredménye, hogy az említett eszközökkel az energiaárak miatti hatásokat legfeljebb csak tompítani lehet, de ellensúlyozni nem” – emelte ki a cégvezető.
Barta Attila véleménye szerint az már sokkal inkább lehet megoldás, ha bérgyártás keretében a termelést olyan államokba helyezik át, amelyeket az energiakrízis kevésbé érint.
Ennek érdekében török cégekkel már felvették a kapcsolatot, és vizsgálja a Florin az ebben rejlő lehetőségeket – közölte.
Az Alföldi Tejnél – árulták el érdeklődésünkre – kiszámíthatóvá és tervezhetővé tették az energiára fordított összegeket azzal, hogy hosszú távú szerződéseket kötöttek, és stabilizálták az elszabadult energiaköltségeket. A vállalat emellett tervezési fázisban tart több olyan beruházási projektnél is, amelyek segítségével csökkenteni tudják az energiaköltségeiket: ezek megújulóenergia-termelési és energiamegtakarítási megoldásokra fókuszálnak. Ezenkívül alternatív fűtőanyag használatának lehetőségét is vizsgálják, ennek bevezetését 2023-ra tervezik.
A vállalat arra törekszik, hogy stabil, kiszámítható és tervezhető legyen az energiaköltsége 2023-ban és 2024-ben is. Ami pedig az árstop hatásait illeti, a vállalat tájékoztatása szerint
márkakutatásuk is rámutatott, hogy tej, tejföl, sajt nélkül a magyar háztartások hűtője nem képzelhető el, ezért ezen termékek folyamatos elérhetőségét biztosítani kell a boltokban.
Akkor is, ha az ársapka miatt a vásárlók inkább a hatósági áras terméket preferálják, így a hangsúly áttevődött az 1,5 százalékos zsírtartalmú tejről a 2,8 százalékosra.
