Máig egyetlen közösségienergia-fejlesztés sem tudott maradéktalanul megvalósulni abból a 20 nyertes pályázatból, amely az energiaközösségek mintaprojektjeihez nyert támogatást az elmúlt években, noha a források felhasználására eredetileg szabott határidő lassan lejár. A mintaprojektekkel a gyakorlatban kellene bemutatni a közösségi energiatermelés működőképességét, alternatívát kínálva a nagy volumenű és egyéni energetikai beruházásoknak.
Fotó: Shutterstock
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint a projektek elakadása elsősorban a szabályozói környezet bizonytalanságára vezethető vissza, amelynek felszámolásához a több háztartást összefogó közösségi energetikai rendszerek létrehozásának aktív és hatékony állami segítésére és támogató jogszabályi környezet kialakítására lenne szükség.
Bizalmat kaptak a közösségienergia-projektek
A 2020-ban a Technológiai és Ipari Minisztérium Energiaközösségek kialakítását és működését támogató mintaprojekt megvalósítása című pályázata keretében a tárca olyan működőképes és követhető kísérleti projekteket kívánt finanszírozni, amelyek további energiaközösségek megalakulásához tapossák ki az utat – olvasható az MTVSZ közleményében. Ezt 2021-ben a Modernizációs Alap pályázati kiírása követte, a két forrásból 20 projekt valóra váltására ítéltek meg pénzügyi támogatást.
A nyertes pályázók ígéretet kaptak arra, hogy segíthetnek feltárni az energiaközösségek létrehozása előtt álló esetleges nehézségeket és korlátokat, hogy az energiaközösségek indítására és működtetésére vonatkozó szabályozási környezet javítható legyen. Erre azonban a menet közben is formálódó jogszabályok nem adtak eddig lehetőséget.
Az energiafogyasztók közösségekké szerveződésével megvalósuló energetikai beruházások sok esetben hatékonyabbak az egyéni és a nagy volumenű energetikai fejlesztéseknél. Ugyanis a fogyasztók bevonásával elkészülő – és részben általuk finanszírozott – kis kapacitású energiatermelési és adott esetben energiatárolási célú projektek amellett, hogy erősítik a lakosság ellátásbiztonságát, költséghatékonyabban képesek reagálni az időjárásfüggő megújuló energiaforrások hasznosítására épülő villamosenergia-igények alakulására, akár a fogyasztói igények rugalmasságának növelésével is.
Újabb akadályok késleltetik a pályázati források felhasználását
A 2 milliárd forintos kerettel meghirdetett 2020-3.1.4-ZFR-EKM-pályázat a kiírástól kezdve több kihívással nézett szembe. A felhíváshoz kapcsolódó feltételrendszert a kiírás után kétszer módosították. Először a pályázói kritériumokon változtattak, hogy minden lehetséges jelentkező indulhasson rajta, majd az önerőhöz kapcsolódóan történtek változtatások, így a pályázóknak nőttek a kezdőköltségei.
A következő évben az ÉMI (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nkft.) által kiírt 4 milliárd forintos pályázat elkészítésére a meghirdetéstől számítva öt hét állt a pályázók rendelkezésére, ami nem volt elég a leendő tagokkal közös és megfelelő minőségű projektfejlesztésre.
Mindezt követően a pilotprojektek megvalósítása is jelentős akadályokba ütközött amiatt, hogy 2022-ben szűkültek a naperőmű-csatlakozással és -visszatáplálással kapcsolatos lehetőségek is, így jelenleg sem a közös központi napelemes kiserőművekre, sem a több háztartási kiserőmű termelésének megosztására épülő projektek nem valósulhatnak meg. Nem meglepő tehát, hogy a beruházások megvalósítására meghatározott végső határidőt egy évvel meghosszabbították.
„Az energiaközösségek szakmai érdekképviseletét is ellátó hazai szervezet, a MERSZ több mint egy éve dolgozik a szabályozási akadályok fellazításán.
Jelenleg a fókuszpontokat a megújulók hálózati csatlakozásban, az energiaközösségek egyetemes szolgáltatáshoz való illesztésben és az elavult iparági szabályzatok átdolgozásában látjuk”
– idézi a közlemény Ercsey Tamást, a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetsége (MERSZ) elnökét.
„A közösségienergia-beruházások sikerét támogató stabil jogi-adminisztrációs környezet kidolgozása elengedhetetlen, ám ehhez egy adaptív szabályozási tesztkörnyezetre van szükség, amire a villamosenergia-törvény lehetőséget teremt, de a részletszabályozása még hiányzik. Hiszen a közösségi energiának a közeljövőben kulcsszerep juthat a megújuló energiaforrásokra alapozott energiafüggetlenség elérésében, ezért is kiemelten fontos a több fogyasztót (önkormányzatot, háztartásokat, kisvállalkozásokat) összefogó közösségi energetikai rendszerek létrehozásának aktív és hatékony állami támogatása. A költési tervekben szerepelnek további támogatások az energiaközösségek számára, de ezek megnyitásának feltétele a kísérleti projektek sikeressége” – hangsúlyozta Kovács Bence, az MTVSZ közösségienergia-szakértője.
Hét helyszínen 210 kilowattnyi napelemet építenének be
Részeredmények így is vannak. A pályázati támogatásban részesített 20 kísérleti projekt egyikeként az MTVSZ, a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért Egyesülettel, az Ökostúdió Alapítvánnyal és a Szövetkezetiséget Támogató Egyesülettel 2022-ben megalapította a KESZ Közösségi Energia Szolgáltató Nonprofit Kft.-t. A társaság létrehozásának a célja az volt, hogy energiaközösségként is működve, a tevékenyége által lefedett helyi közösségek számára fontos ingatlanok energiaellátását egy háztartási méretű napelemes erőmű megépítésével is támogassa. Ehhez kapcsolódóan összesen 210 kW névleges teljesítményű lakossági napelem beépítését vállalták hét helyszínen Magyarországon.
