Magyarország az élre törhet Európában a szén-dioxid leválasztásában és tárolásában – véli Hódos Ferenc, a Pannonia Bio Zrt. stratégiai igazgatója. Ez az iparág a földrészen jórészt csak az elméletek és az első kísérletek szintjén létezik, miközben az Egyesült Államokban már a kezdő lökést is megkapta egy egyszerű ösztönzéssel: az auditáltan letárolt gáz tonnája 85 dolláros adó-visszatérítésre jogosít. Ennek köszönhetően egymás után születnek az ilyen beruházások az USA középső, jellemzően kukoricafeldolgozással foglalkozó tagállamaiban.

Pannonia Bio
A fermentálás során nagy tisztaságú szén-dioxid keletkezik.
Fotó: Pannonia Bio

 

A fermentálócégek vannak lépéselőnyben

Ez a tevékenység – Carbon Capture and Storage, CCS – ma a legtöbb fosszilis szén-dioxid-kibocsátó vállalat számára drága lenne. Az energia- vagy az ipari termelés során kibocsátott füstgázból ugyanis el kell különíteni a vizet, a szilárd szennyeződéseket és a szén-dioxidon kívüli gázokat, majd a már tiszta gázt elszállítani és a föld alá sajtolni. Mindez azonban Magyarországon a kedvező hazai adottságoknak köszönhetően kedvezőbb költségek mellett megvalósítható – mutatott rá a Világgazdaságnak az igazgató. A fermentálással foglalkozó iparágban ugyanis eleve 99 százalékot meghaladó tisztaságú szén-dioxid keletkezik, az ország tele van tárolásra alkalmas, kimerült gázlelőhellyel, a szőregi tárolóba jelenleg is sajtolnak be földgázt, a Molnál pedig évtizedek óta rendelkezésre áll az ehhez szükséges tudás és technológia. Már csak az a bizonyos kezdő lökés, azaz az állami döntés szükséges, amely kijelöli a CCS-beruházások uniós, hazai költségvetési vagy piaci forrását. A Pannonia Bio az ügyben már felvette a kapcsolatot a Mollal és az Energiaügyi Minisztériummal. Igaz, az egyeztetések még nem tartanak ott, hogy Hódos Ferenc példát tudott volna mondani egy ilyen projekt várható költségeire. 

Úgy számol, hogy maga a beruházás két év alatt megvalósítható, vagyis ha még az év végéig megszületik róla a döntés, akkor 2026-ban már indulhat is a letárolás.

Előnyként említette, hogy a hazai kiemelt beruházások viszonylag gyorsan jutnak hozzá a szükséges engedélyekhez. Ez azért is fontos, mert a költségek mellett éppen az engedélyek megszerzése tűnik a másik hátráltató tényezőnek.

Országos hálózat jön majd létre

Az első projektet azonban már gyorsabban követhetnék az újabbak. Végeredményként egy vezetékhálózat kötne össze minden hazai szén-dioxid-kibocsátót. Először a tiszta szén-dioxidot fermentálással előállító élelmiszer-, energia- és söripari vállalatokat, köztük a Magyar Bioüzemanyag Szövetség tagjait, majd az összes többit. „E hálózat jelentősége a klímavédelmi és üzleti előnyei miatt idővel nagyobb lenne a meglévő földgázhálózaténál” – vetítette előre a szakember. Egyelőre azonban a szabadba kerül a Pannonia Biónál évente keletkező 400 ezer tonna biológiai eredetű szén-dioxid. Pedig el is lehetne adni, ha lenne ára. Ám nincs, ehelyett az az abszurd helyzet alakult ki, hogy a hazai felhasználók inkább már a légkörből az idők folyamán kivont, dél-dunántúli bányákból jutnak hozzá a nekik szükséges gázhoz. Egyelőre tehát marad a megcélzott letárolás. (a Világgazdaság tíz éve már beszámolt egy hazai CCS-kezdeményezésről).

Érvényesíteni kell az uniós szabályozásban a magyar érdekeket

Az előrelépés sürgős. Az uniós CCS-szabályozás már formálódik (az irányelv már 2009 óta létezik), ezért Hódos Ferenc szerint el kellene érni, hogy a szabályozásban minél jobban érvényesüljenek a magyar érdekek. A letárolásban aktívabb skandináv országok ugyanis a kimerült tengeri gázmezőkben történő tárolásra készülnek, Dániában máris egy másfél milliárd eurós alap segíti a technológia fejlesztését. A magyarországi adottságok a szárazföldi tárolásnak kedveznek. Azoknak viszont olyannyira, hogy Magyarországon a külföldről ide szállított szén-dioxidot is lehetne tárolni. Hatalmas üzleti lehetőség lenne a hazai piaci szereplők számára más országok szén-dioxidjának a tárolása.

Az Európai Unióban tulajdonképpen már a 2000-es években, sőt korábban is adtak forrást kísérleti CCS-projektekre – idézte fel Szabó Zoltán, az Ethanol Europe fenntarthatósági tanácsadója. E projektek meg is valósultak, de drágák voltak, a fejlesztők megelégedtek azzal, hogy megállapították: a megoldások technológiailag életképesek, de kereskedelmileg nem. Ezért annyiban is hagyták. 

A CCS-beruházásoknál a tonnánkénti költség több száz euróra rúg Szabó Zoltán ismeretei szerint, viszont a kibocsátás megúszható az uniós kvótakereskedelmi rendszerben 80-100 eurós tonnánkénti díjjal.

Ez a 80-100 euró hiába sokkal magasabb az öt évvel ezelőttinél, a régi CCS-projektek költségétől jócskán elmarad. Az utóbbiakat mégis el kell indítani, mert vannak olyan iparágak – vegyipar, cementipar vagy acélipar –, amelyek képtelenek kibocsátás nélkül működni. Vagy kezdünk valamit a szén-dioxidunkkal, vagy eltűnhet Európából.

Globális toplistás a dunaföldvári üzem

A szén-dioxid előállítása a Pannonia Bio dunaföldvári gabonafeldolgozó üzemében csak egy a három, a termelés során közel egyenlő mennyiségben keletkező termékkategóriából. A gáz az első két tevékenységhez kapcsolódik. A tíz éve termelő gyár alapüzemének első termékkategóriája a bioetanol előállítása kukoricakeményítőből. A bioetanoltól „zöld” az E10-es gépjárműbenzin. A dunaföldvári gyártásnak köszönhető, hogy Magyarországon a harmadik legnagyobb az egy főre jutó bioetanol-előállítás az Egyesült Államok és Brazília után. A vállalat második termékkategóriája a takarmány- és élelmiszeripari minőségű fehérje-alapanyag előállítása kukoricafehérjéből, a harmadik pedig az előbbi folyamat során keletkező, vagyis ingyen felszabaduló, biológiai eredetű szén-dioxid, amely alkalmas a befogásra. Ez a szén-dioxid tehát tiszta, vízteleníthető, csövön átadható és szállítható. Ugyanez a gáz egy „normál” gyárban árammal vagy gázzal működő berendezések használata során is keletkezik.

A Pannonia Biónak éppen azért nem kell szén-dioxid-kvótát vásárolnia a fermentálással keletkező szén-dioxidja miatt, mert ez a gáz nála természetes, biogenikus úton szabadul fel, nem pedig fosszilis energiahordozó elégetésével. Az a szén-dioxid kerül vissza a légkörbe, amelyet a növény korábban megkötött, azaz a fermentáció klímasemleges. Ráadásul ez a körforgás megszakítható a szén-dioxid föld alá sajtolásával, amelynek eredményeként nettó pozitív lesz a környezetre gyakorolt hatás. A fosszilis földgáz használata miatt viszont kell kvótát vásárolnia a társaságnak.

Ha pedig belülről is látni szeretné, hogyan működik a Pannonia Bio, itt megnézheti: