Az MVM csoport 275 millió köbméter földgázt vásárol a törökországi Botas társaságtól a vasárnap bejelentett megállapodás alapján. Ez a tavalyi hazai 8,96 milliárd köbméteres felhasználásnak a 4 százalékát sem éri el, tehát inkább a magyar–török gázkapcsolatok szorosabbá tétele szempontjából fontos. Magyarország gázimporttól való függését csak újabb, nagyobb tételekkel kiegészítve csökkentheti. Az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint a felek – az MVM Zrt., valamint a törökországi Botas földgáz nagykereskedővel és szállítórendszer-üzemeltetővel – a fenti szerződés részleteit ez év végéig dolgozzák ki.
Fotó: AFP
Egymásnak adták a kilincset a „gázországok” a Karmelitában
A vasárnapi magyar–török egyeztetéseknek két érdekessége is volt. Az egyik, hogy vasárnap szintén gázkereskedelmi kérdésekről tárgyalt Magyarországon a tervezett török importban érintett Szerbia elnöke Orbán Viktor miniszterelnökkel, arról azonban nem érkezett hír, hogy a másik tranzitország, Bulgária képviseletében is járt volna valaki itt.
Márpedig Bulgária részvétele nélkül nincs török gázbehozatal, se piaci alapon, ahogyan most az MVM tervezi, sem hosszú távú szerződésen keresztül, ahogyan az a Török Áramlat gázvezetéken át történik.
Ráadásul Szerbiáról sem az MVM–Botas-ügylet kapcsán, hanem abban a külügyi közleményben olvashatunk, amely szerint „Szerbia biztosítani fogja a szállítási útvonalat, amennyiben Ukrajna felmondja az Oroszországból érkező földgáz tranzitjára vonatkozó korábbi megállapodást”. Az energiaügyi és a külügyi közlemény nem is utal egymásra, mégsem zárható ki, hogy Magyarországnak éppen azért van szüksége több gázra Törökország felől, mert esetleg le kell mondania az Ukrajna felőli piaci importról. A miniszter jelezte, hogy szeptemberben megkezdheti működését a magyar–szerb közös regionális földgázkereskedő vállalat, ami tovább erősíti a térség energiabiztonságát. A külügyi közlemény ír egyéb alternatív gázimport lehetőségéről is. Ezekről Orbán Viktor vasárnap Türkmenisztán, a bosznia-hercegovinai államelnökség képviselőjével, valamint az azeri, a kirgiz és a török államfővel is tárgyalt.
A törökök szívesen építenének magyar gázerőművet
A vasárnapi megbeszélések másik érdekessége az energiaügyi közleményben csak „többek között” megjelöléssel szerepel,
de nem kizárt, hogy török részről éppen emiatt volt érdemes Magyarországra utazni.
A „folyamatban lévő CCGT-beruházásokról” (kombinált ciklusú gázüzemű erőművek) építéséről egyeztetett ugyanis Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, az MVM igazgatóságának elnöke Alparslan Bayraktar török energiaügyi miniszterrel. Három erőmű építése van terítéken, amelyek egyikét – beadott és érvényes ajánlata alapján – szívesen megépítené a törökországi Calik Enerji Swiss AG és az olaszországi Ansaldo Energia Spa konzorciuma is. És itt akár megint össze is érhetnek a szálak: a törökök nyilván szívesebben adnának el még több gázt Magyarországra, ha beszállhatnának az erőműprojektbe.
Azeri gáz érkezik a magyar tárolókba
Katar cseppfolyós földgáz (LNG) kapacitásai egyelőre le vannak kötve, de 2027 után Magyarországnak is lehetősége nyílhat a katari gáz importjára, a tárgyalások már folynak – erről még pénteken beszélt Szijjártó Péter. Mint közölte, a közel-keleti országgal szoros az együttműködés a nemzetközi szervezetekben, és aláírják majd a diplomáciai képzési együttműködési szerződést is. Kitért arra is, hogy Azerbajdzsánból az idén 100 millió köbméter földgáz érkezik majd, és megegyezés született 50 millió köbméternyi magyarországi bértárolásról is. Ennek a betáplálása már megindult. „Tehát azok a diverzifikációs törekvések, amelyekről régóta beszélünk, most már fizikailag is kezdenek valósággá válni” – hangoztatta. Magyarország a türkmén gáz importjáról is egyeztet.
