Sok országban csökkennek a rezsikiadások, de még mindig a magyarok fizetnek a legkevesebbet az EU-ban
Májusban a villamos energia euróban számolt bruttó végfelhasználói ára az európai lakosságnak 9 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, a földgáz esetében 11 százalékos volt az áresés.
Az adatot a finnországi VaasaETT tette közzé, amely az Energie-Control Austria, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal megbízásából készíti el havonta az európai fővárosokra vonatkozó ár-összehasonlítását.
A friss számok a 2022 októberében tetőzött árak majdnem folyamatos csökkenését mutatják. 2022 ősze után a tarifák először meredeken zuhantak, egy éve már szerényebben esnek. Eközben a csökkentett, majd mintegy tíz éve alacsony szinten befagyasztott magyarországi hatósági árak folyamatosan a legalacsonyabbak az uniós országok között, és a teljes európai listán is csak a kijeviek kedvezőbbek. A változás mindössze annyi magyar szemszögből, hogy míg az energiaárak 2021 őszén indult emelkedésétől kezdve a különbség megnőtt a hazai áram- és gázárak, valamint a többi európai főváros árai között, az energiaválság lecsengésével ismét szűkül.
Áram: nem esett mindenütt a rezsi
Májusban egy kilowattóra villamos energia bruttó 9,44 eurócentbe került Budapesten. A kijevi ár ennek a kétharmada volt, az uniós és az európai átlag viszont több mint a háromszorosa, az árrekorder berlini pedig négyszer nagyobb. A tarifák nem azonos ütemben csökkentek a fővárosokban. Ennek az az oka, hogy az energiaválság hónapjaiban szinte az összes európai kormány hozott valamilyen intézkedést a háztartási árak féken tartására, így ezen intézkedések visszavonásának az üteme és a hatása is eltérő. Jellemzően valamilyen adócsökkentésről vagy támogatásról volt szó. Az országonként (fővárosonként) más-más tarifacsökkentésnek továbbá helyi okai is vannak: az aktuális áram- vagy gázárak, rendszerhasználati díjak eltérő alakulása.
Mindez azt is magyarázza, hogy miközben a fő európai trend a kiskereskedelmi árak esése, egyéb okok miatt helyenként májusban is volt példa drágulásra.
A VaasaETT négy ilyen fővárost is talált: az amszterdami és a madridi lakossági áramárak 3-3 százalékkal, a stockholmiak és a vilniusiak 2-2 százalékkal nőttek. Ezt az áram helyi drágulása mellett az energiaadó emelkedése, illetve az elosztás drágulása magyarázta.
Döntően azonban olcsóbb lett a lakossági áram. A legnagyobb esés, 6 százalékos, Helsinkiben és Oslóban volt, Brüsszelben 3 százalékos, további néhány fővárosban 1-2 százalékos. Magyarországon egyébként úgy tartják változatlan szinten a háztartási áram- és gázárakat, hogy amikor a szolgáltatók indokolt szállítási, elosztási költségei nőnek, és annak meg kell jelennie a tarifában, akkor egyúttal esnie kell magának az energia-, vagy gázdíjnak, hogy a végösszeg ne változzon.
Ebből az következett az elmúlt hónapokban, hogy a rendszerhasználati díj súlya a budapesti tarifában a legmagasabb, 65 százalék, és persze az energiadíj aránya a legkisebb, 14,5 százalék.
(A maradékot az áfa teszi ki, amelyhez sok fővárosban energiaadó is társul.)
Megint a fix tarifa lett a menő
A VaasaETT – ahogyan az előző elemzésében is – rámutat, hogy míg az energiaválság előtt a fix és a változó áras lakossági áramárképzés nagyjából hasonló tarifát eredményezett Európában, de inkább a fix ár volt az alacsonyabb, mert a szolgáltató is kisebb kockázattal dolgozott. A válság elmúltával a változó árak a fix árak alá mentek, de úgy tűnik, ismét fordulat várható. Ez év májusában a mozgó árnál kissé (átlagosan 1,36 eurócenttel kilowattóránként) magasabban szabtak meg számos fix lakossági áramárat.
Stockholm gázárban verhetetlen, de ennek nem örül
A kis számú stockholmi lakossági gázvásárló nem tud mit tenni, mert a kiszolgálásuk fajlagosan annyira költséges, hogy folyamatosan ők vezetik a drágasági listát. Egységre vetítve májusban háromszor többet fizettek az európai átlagnál, és tizenháromszor többet a budapestinél, ahol egy kilowattóra földgáz 2,59 eurócentbe került. (A kijevieknek a budapesti árnak is körülbelül a kétharmadát számlázzák.)
Májusban az átlagos európai kiskereskedelmi gázárak csak szerényen estek. A lakossági végfelhasználói árak országonként változása – ahogyan a villamos energia esetében is –, egymástól eltérő ütemű és irányú volt. Öt-öt százalékos drágulás volt Berlinben és Brüsszelben, 2 százalékos Tallinnban, és 1 százalékos négy másik fővárosban. Viszont Lisszabonban 7 százalékkal volt alacsonyabb a vizsgált tarifa, mint egy évvel korábban. Ljubljanában 5, Rigában 4, Szófiában 3 százalékkal csökkent az ár, és voltak további kisebb esések is.
