Mindenki Szerbiát akarja: Kína és Oroszország is atomerőművet építene a szomszédban – egymásra licitálnak a nagyhatalmak, Vucsicsnak lépnie kell
Szinte nagyobb a politikai, mint az energiapiaci súlya annak, hogy Szerbia majd milyen atomerőművi technológia mellett teszi le a voksot. Lehetséges szállítók sora igyekszik elsőként megvetni a lábát a balkáni ország piacán, amely az elnöke szerint „minden lehetőséget megvizsgál”, mielőtt kiválasztja az önmaga számára legkedvezőbbet. (Pont, mint Magyarország a kis moduláris reaktorok esetében.) Most éppen Kínában jelentette be Alekszadar Vucsics, hogy Szerbia két vagy több szövetségest keres nukleáris energiaágazatának fejlesztéséhez.
A szerb elnök nem részletezte, de két vagy több szövetséges akár együtt is működhet az első szerb atomerőmű építésében, de arról is lehet szó, hogy a szerbiai atomipari különböző szegmenseibe más-más külföldi vállalatok kapnának nagyobb szerepet. Mindazonáltal a majdani szállítók szempontjából az az elsődleges, hogy mely társaság technológiáját és atomerőművi főberendezéseit telepítik majd Szerbiában. Ismert, hogy miközben a Paks II. technológiája és a beruházás fővállalkozója is orosz, a majdani létesítmény egyes berendezései más országból valók. Kiemelendő
- az irányítástechnikát fejlesztő francia Framatome,
- a turbinaszigetet gyártó amerikai-francia GE,
- vagy a földmunka s a talajszilárdítás jelentős részét végző hazai cégek sora, köztük a Bauer Hungary.
Kína persze nem a szerbiai földmunkákra pályázik. Eddigi kínai nukleáris tárgyalásain Alekszandar Vucsicsnak – közlése szerint – „hihetetlen feltételeket” kínáltak a helyi vállalatok az ár és a megvalósítási határidők terén, ezek pedig döntő fontosságúak lehetnek Szerbiának. Konkrét számokat azonban nem közölt az elnök.
Francia és orosz társaság is építene komplett atomerőművet Szerbiában
Korábban a szerb energiaügyi minisztérium a francia EDF vállalattal mutatott be egy ütemtervet egy nemzeti nukleáris program fejlesztésére. A dokumentumban szerepelnek hagyományos atomerőművek és kis moduláris reaktorok is. A szerb kormány várhatóan 2027 közepére dönt véglegesen az atomenergia fejlesztéséről. A technológiát 2032-re kívánja kiválasztani, és akkor írja alá az érintett szerződéseket is. Vucsics korábban azt mondta, hogy Szerbiának 2041-ig egy nagy atomerőműre van szüksége, az energiaügyi minisztérium javaslata szerint az építkezés 2035-ben kezdődne.
Az idén februárban Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója az Alekszandar Vucsiccsal folytatott tárgyalása után bejelentette, hogy Oroszország kész Szerbiának egy erőmű építése mellett átfogó együttműködést is felajánlani. Ez kiterjed a létesítmény személyzetének képzésétől kezdve egészen odáig, hogy szerbiai vállalatok is részt vehetnek a Roszatom nemzetközi nukleáris projektjeiben.
Így Szerbiának legalább három lehetséges partnere van: Oroszország, Kína és Franciaország, de akár az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is. A majdani szállító kiválasztása a politikai kapcsolatok szorosabbá válását is jelenti. Mindazonáltal a kiválasztás kissé elhúzódik, az atomerőmű építésének kérdése ugyanis már mintegy 23 éve terítéken van.
