Vészjósló számok: az elemzők szerint tovább romolhat a helyzet a magyar munkaerőpiacon
Gyenge áprilisi munkaerőpiaci adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal: a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 4 millió 619 ezer főre csökkent, ami egy hónap alatt 27,3 ezer, éves összevetésben pedig közel 48 ezer fős visszaesést jelent.
A február–áprilisi háromhavi átlag alapján
a foglalkoztatottság 4 millió 618 ezer fő volt, ami 2021 nyara óta nem látott alacsony szintet jelent.
A munkanélküliek száma ugyanakkor áprilisban mintegy háromezer fővel, 216 ezerre mérséklődött, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalékon stagnált. Ez megfelelt a piaci várakozásoknak és az elemzői konszenzusnak is. A szakértők szerint azonban a kedvezőnek tűnő adat mögött inkább a munkaerőpiac szűkülése áll, mintsem valódi javulás.
Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior elemzője szerint különösen aggasztó, hogy ismét visszaesett a gazdaságilag aktívak száma, vagyis azoké, akik dolgoznak vagy aktívan keresnek munkát.
Az aktív népesség gyakorlatilag az év eleji mélypontra süllyedt vissza, ami arra utal, hogy sokan már nem is próbálnak elhelyezkedni.
Ezt támasztja alá az is, hogy miközben csökkent a foglalkoztatottak száma, az inaktívak köre érezhetően bővült.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján az álláskeresők száma ugyan havi szinten csökkent, éves összevetésben azonban továbbra is magasabb az egy évvel korábbinál. Közben az üres álláshelyek száma is jelentősen visszaesett: a foglalkoztatók áprilisban 20,2 ezer új álláshelyet jelentettek be, ami közel negyedével kevesebb a márciusi adatnál. Ez arra utal, hogy a vállalatok óvatosabbá váltak a toborzásban.
A szakértők szerint a munkaerőpiacra továbbra is egyszerre hatnak gazdasági és geopolitikai kockázatok. A közel-keleti konfliktus következtében emelkedő olaj- és gázárak növelik a vállalatok működési és szállítási költségeit, ami nyomást helyez a cégek profitabilitására. Ilyen környezetben a vállalatok gyakran a munkaerőköltségek visszafogásával próbálnak alkalmazkodni, ami elbocsátásokhoz vagy a részmunkaidős foglalkoztatás terjedéséhez vezethet.
A kedvezőtlen demográfiai folyamatok szintén egyre látványosabban éreztetik hatásukat. Magyarországon tovább csökken a munkaképes korú népesség száma, amit csak részben tud ellensúlyozni az idősebb korosztályok vagy a fiatalok nagyobb arányú foglalkoztatása. A helyzetet tovább nehezítheti a harmadik országbeli vendégmunkások foglalkoztatásának tervezett szigorítása is.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint ugyanakkor fontos, hogy a februárban látott negatív fordulat után nem alakult ki újabb, hullámszerű romlás a munkaerőpiacon. A 4,5 százalékos munkanélküliségi ráta stabilizálódni látszik, ugyanakkor a munkaerőpiac fokozatos lazulása egyértelműen érzékelhető.
Az elemző szerint a munkaerőpiac továbbra is feszesnek számít, de a korábbi évekhez képest már jóval kisebb a munkaerőhiány. Az üres álláshelyek száma csökken, a foglalkoztatottság mérséklődik, miközben a munkanélküliek száma emelkedett az elmúlt évekhez képest. A cégek emiatt egyre inkább kivárnak: sok vállalat ugyan nem bocsát el dolgozókat, de új munkaerőt sem vesz fel, inkább tartalékol.
A GKI friss üzleti bizalmi indexe is ezt a bizonytalan hangulatot tükrözi. A felmérés szerint
a cégek körülbelül ugyanakkora arányban terveznek létszámbővítést, mint elbocsátást, miközben a többség inkább a jelenlegi állomány megtartására koncentrál.
Az elemzői várakozások szerint a következő hónapokban sem várható jelentős javulás a magyar munkaerőpiacon. Az MBH Bank 2026-ra átlagosan 4,6 százalékos munkanélküliségi rátával számol, míg az ING Bank szerint az év során 4,5 és 5 százalék között ingadozhat a mutató.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a gazdasági bizonytalanság, az emelkedő költségek és a demográfiai problémák továbbra is korlátozzák majd a foglalkoztatás bővülését Magyarországon.
