A Távol-Keletről érkező működő tőke nagyságrendje indokolttá teszi egy menetrendszerű járat indítását Debrecen és Kelet-Ázsia között. Az előkészítő tárgyalások más szereplők mellett a Wizz Airrel is megkezdődtek
– közölte a Figyelővel Magyar Levente. A külgazdasági és külügyminiszter-helyettes a Wizz Air első, Luthont repülő menetrendszerű járata indításának 10. évfordulója kapcsán tartott eseményen nyilatkozott erről a portálnak.
Magyar Levente a járatfejlesztés szükségessége indokaként rámutatott: a működő tőke mozgásának iránya mára jelentősen megváltozott: a befektetések döntő többsége immár nem Nyugatról, hanem a Távol-Kelteről érkezik. Ennek konzekvenciáit pedig a légi közlekedésnek is le kell vonnia, a feladatok megfelelő szintű elvégzésére fel kell készülni.
Különösen így van ez Debrecenben, ahová már eddig is a magyar 10 százalékának megfelelő nagyságrendű működő tőke érkezett. A befektetői körben már eddig is hangsúlyosan képviseltették magukat a távol-keleti cégek, a világ elektromosakkumulátor-gyártó piacának 35 százalékát birtokló kínai CATL letelepedésével pedig egyértelművé válik a kelet-ázsiai tőke túlsúlya a cívis dominálta régióban. (Emlékezetes: az akkumulátorcellákat elválasztó Semcorp már építi gyárát, a CATL pedig pár hete jelentette be a valaha volt legnagyobb magyarországi invesztíciót: debreceni gyártóbázisát több mint 7 milliárd eurós befektetéssel fogja megvalósítani. De hatalmas befektetést tervez a dél-koreai EcoPro is, amely tavaly decemberi bejelentése szerint 264 milliárd forintos beruházással kíván katódgyárat telepíteni Debrecenbe.)
A Debrecen Airportba év elején szállt be többségi tulajdonosként az állam azzal a nem titkolt céllal, hogy felgyorsítsa a fejlesztését. Ezzel a tranzakcióval a debreceni lett az egyetlen magyar tulajdonú repülőtér, ahol is fél évtizeden belül százmilliárd forintos nagyságrendű fejlesztést tervez az állam. A potenciálisan megugró forgalom megfelelő kiszolgálására új utasterminál és kifutópálya építése is szerepel a fejlesztési csomagban. Magyar Levente közlése szerint Debrecenben a kolozsvári reptérhez hasonló színvonalú légikikötő kialakítását tervezik. Úgy számolnak, hogy a 2030-ra a mostani kétszázötvenezres forgalom megtöbbszöröződik, és eléri az évi 2,5 millió utast.
Az ambiciózus fejlesztési tervek megvalósítása értelemszerűen nem független háborús helyzettől, illetve az abból fakadó következményektől, de az a cél, hogy a repülési kapacitások tekintetében is stabilizálódjon Debrecen regionális vezető szerepe, és a légikikötő továbbra is hangsúlyosan legyen képes hozzájárulni ahhoz, hogy a város a délkelet-európai régió egyik gazdasági bástyájává váljon – fejtette ki a miniszter-helyettes.
A háború kapcsán emlékeztetett, annak terheitől sok ezer milliárd forintos beavatkozással igyekszik megvédeni állampolgárait a kormány, ami nagy teher, ám vannak olyan feladatok, amelyeket ilyen körülmények között sem szabad feladni, a debreceni reptér működőképességének megőrzése pedig mindenképpen ezek közé tartozik.
Magyar Levente szerint Debrecen teljesítménye egyedülálló:
az elmúlt években a város magához tudta vonzani a magyar éves GDP mintegy 10 százalékát gazdasági befektetési értékben. Mint ahogy egyedülálló a Wizz Air sikertörténete és a Debrecennel való együttműködése is.
A légitársaság sikerei kapcsán Váradi József vezérigazgatója ismertette: jelenleg a Wizz Air Európa leggyorsabban növekvő légitársasága, övék a legfiatalabb flotta, legnagyobb repülőgép rendelésállomány, likvid tőkéjük pedig 1,6 milliárd euró, ami nyolc-tíz évre stabilizálja a cég helyzetét. A Wizz Air 170 repülővel rendelkezik, ám 435-re van leadott rendelése, ezzel övé a világ legnagyobb rendelésállománya. Ezek leszállításával a cég flotta létszáma megháromszorozódik, átlagéletkora pedig a jelenlegi öt évről három évre csökken. A rendelésállomány kapcsán hangsúlyozta, ez a mostani válságos helyzetben felbecsülhetetlen versenyelőny, mert a háború és a válság által meghatározott gazdasági környezetben csak nyolc-tíz évre előre vesz fel rendelést az Airbus és a Boeing.
A koronavírus-járvány kapcsán emlékeztetett, hogy cégük akkor is fejlesztett: 60 új, hatékonyabb és alacsonyabb karbonlábnyomú repülőgéppel gyarapította flottáját. Filozófiájuk a továbbiakban sem változik, vagyis alacsony költségek mellett továbbra is tartani kívánják alacsony jegyáraikat. Az a céljuk, hogy Európában ők legyenek a legolcsóbb, legalacsonyabb költséggel dolgozó légitársaság.
Az utaslétszám alakulása kapcsán Váradi József elmondta:
2019-ben 40 millió utast szállítottak, idén viszont el fogják érni az 53 milliót, ami 33 százalékos növekedést jelent.
Debreceni üzletük kapcsán Váradi József kifejtette, a lutoni járat 2012-es indítása után még tucatnyi desztinációt repülnek a 2014 óta a Wizz Air egyik légibázisát is jelentő Debreceni reptérről. Sikereik nem kis részben Debrecenhez, a térség leggyorsabban fejlődő régiójához kötik őket, további terveikben is hangsúlyosan szerepel a város, illetve reptere.
A reptér léte a versenyelőnyA Wizz Air Debrecen–Luton járatának 2012-es indítása óta 1,1 millió utast szállított Debrecenből, s ugyanannyi érkezett oda a légitársaság járatain. A nemzetközi forgalmat lebonyolító, menetrendszerű járatokkal rendelkező reptérnek óriási szerepe volt abban, hogy ez alatt a tíz év alatt 10 milliárd euró működő tőke érkezett Debrecenbe. A légikikötő léte versenyelőny, egyik biztosítéka annak, hogy Debrecen 2030-ra a régió egyik legerősebb regionális gazdasági centrumává fejlődjön – mutatott rá Papp László Debrecen polgármestere. |
