BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csendes világjárvány zajlik az orrunk előtt: szuperbaktériumokkal riogat az ENSZ

Egyre nagyobb problémát jelent az egészségügyben az antibiotikum-rezisztencia. Az ENSZ egy friss jelentésében írt arról, hogy a gyógyszeriparon és a mezőgazdasági tevékenységen keresztül rengeteg antibiotikum jut az emberi szervezetbe, ami miatt sokkal gyorsabban válnak immunissá a betegek. 2050-re az ellenálló szuperbaktériumok évente akár tízmillió ember halálához vezethetnek.

Kétezerötvenre évente tízmillió ember halálát okozhatják a gyógyszerrezisztens szuperbaktériumok, amelyekkel csak akkor tudjuk hatékonyan felvenni a küzdelmet, ha csökkentjük a gyógyszeripari és mezőgazdasági tevékenységekből fakadó környezetszennyezést – figyelmeztetett az ENSZ friss jelentésében.

Nurse injecting man with antibiotics
Fotó: AFP

A becslések szerint 2019-ben 1,27 millió haláleset volt közvetlenül a gyógyszerrezisztens fertőzéseknek tulajdonítható.

Egyre több bizonyíték van arra, hogy a környezet kulcsszerepet játszik az antibiotikum-rezisztencia kialakulásában és terjedésében

– húzta alá jelentésében az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP).

Ez azt jelenti, hogy a mikroorganizmusok, például a baktériumok, vírusok, paraziták vagy gombák ellenállóvá válnak a korábban hatékony antibiotikumos kezelésekkel szemben.

Már halálos áldozatai is vannak a gyógyszerhiánynak

Egyre több európai országban jelentenek gyógyszerhiányt. Főleg antibiotikumokból és a légúti megbetegedéseket kezelő készítményekből nincs elég. Az államok különböző intézkedésekkel enyhítenék a hiányt, ami már emberéletekbe is kerülhetett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fenyegetésként tekint az antibiotikum-rezisztenciára, és aggódik, hogy a világ egy olyan korszak felé tart, amelyben a gyakori fertőzések újra halálos áldozatokat fognak szedni.

Az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség kialakulása természetes jelenség, de az efféle szerek túlzott használata erősen felgyorsította a folyamatot. A fertőtlenítőszerek, antiszeptikumok és antibiotikumok mindenütt megtalálhatók a fogkrémektől a samponokon át a tehéntejig és a szennyvízig. Amint az antibiotikumok megjelennek a környezetben, beszivárognak a táplálékláncba. Egyebek között halakban és szarvasmarhákban is kimutatták már őket.

Az ENSZ az éghajlatváltozás, a biológiai sokszínűség elvesztése, valamint a környezetszennyezés szerepére is rámutatott az antibiotikum-rezisztencia kialakulásában.

A gyógyszeripari és a mezőgazdasági tevékenységekből fakadó szennyezés miatt antibiotikumok jutnak a környezetbe, például a folyókba, amelyek sokszor ivóvizünk forrásai 

– magyarázta Jonathan Cox, a brit Aston Egyetem mikrobiológusa. Cox szerint

csendes világjárvány zajlik a szemünk láttára.

Az ENSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy a megelőzés lehet a megoldás, és több lehetőséget vázolt fel a problémás ágazatok számára. A világszervezet felszólította a gyógyszeripart, hogy a szabályozás szigorításával biztosítsa a hulladék és a szennyvíz megfelelő tárolását és tisztítását. A szakértők szerint a kórházaknak szennyvíztisztító rendszereket kellene telepíteniük azzal a kifejezett céllal, hogy kivonják a gyógyszerszármazékokat a szennyvízből.

A mezőgazdaságban az elfogadott határértékek átgondolására és a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére szólított fel az ENSZ.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.