Négy hónap alatt költötte el a család összes megtakarítását egy kínai tinédzser. A januártól májusig tartó időszakban, a bentlakásos iskolában tanuló 13 éves lány, titokban édesanyja bankkártyát használva, több mint 48 ezer dollárért vásárolt mobiljátékokat. Ezt a kis akcióját 14 ezer dollárral még meg is tolta, amivel az osztálytársnőit segítette ki, akik szintén játékprogramokat vettek a kölcsönkapott pénzből. A szülők május végén vették észre a 64 ezer dolláros hiányt, amikor bankszámlájuk egyenlegét ellenőrizték.
Kínában annyira elterjedt a játékfüggőség a gyerekek körében, hogy a kormányzat a tinédzserekre és a gyerekekre vonatkozó korlátozásokat vezetett be. A szabály szerint a 18 évnél fiatalabb korosztály csak hétvégén és ünnepnapokon játszhat videójátékokkal, akkor is legfeljebb napi egy órát.
Korrektek-e az online játékok?
A Gazdasági Versenyhivatal megvizsgálta a mobiltelefonokra letölthető ingyenes és kifejezetten gyereknek készített játékprogramokat. Azt ellenőrizték a szakemberek, hogy a programok alkalmaznak-e olyan digitális üzeneteket, amelyek észrevétlenül játékon belüli vásárlásra késztetik a felhasználókat, és személyes adataik megadásra kérik őket. A felülvizsgálat kiterjedt a közbenső reklámokra is, amelyek jutalmat ígérnek és további részvétellel a folytatására ösztönöznek.
A versenyhatóság szakértői a harminc legnépszerűbb játékprogramot néztek át alaposan. Az Androidon és IOS-n futó programok közül tizenkilenc minden korosztálynak szólt, egy pedig csak nagyobbaknak ajánlott. Tíz olyat is ellenőriztek, amely óvodáskorúaknak egyáltalán nem javasolt. Az alkalmazások mindegyike ingyenesen letölthető volt, de huszonnégy esetben játékon belüli vásárlást ajánlottak fel az applikációk, és még a személyes adatok megadását is kérték a fiatal korosztálytól.
Többségében nem volt magyar nyelvű leírás sem az adatkezelésről, sem a szerződésről. Három esetben a további vásárlással kapcsolatos tájékoztatás sem volt egyértelmű.
Ezekre az ingyenes programokra jellemzők a játékokat megszakító reklámok. A hivatal aggályosnak találta, hogy a legtöbb hirdetés újabb applikációk letöltésére ösztönzi a felhasználókat, amelyeket azonnal ki is lehet próbálni. A reklámok további tranzakcióra is könnyedén rá tudták venni az egyébként is fogékony gyerekeket. A visszaszámlálások és a kilépést jelző „x” is sok esetben az alkalmazás-áruház oldalára vitte a felhasználókat.
Tanácsok a digitális világgal szembeni védekezésre
A versenyhatóság a szülőknek azt javasolja, hogy kísérjék fokozott figyelemmel a mobiltelefonokra letöltött ingyenes programokat, és ne engedjék meg a gyerekeknek a játékon belüli vásárlási lehetőséget, de legfőképpen a szülői felügyelet szolgáltatással figyeljék, hogy milyen trükkökkel próbálják a játékkészítők befolyásolni a fiatal korosztályt.
Bár a digitális eszközökkel való játékok sok szempontból fejlesztő hatásúak lehetnek bizonyos kompetenciák esetében – reakcióidő, logikai gondolkodás –, de súlyos függőséget okoznak. Ráadásul ezek a programok a könnyű jutalmazással egy végeláthatatlan örvénybe viszik a lurkókat, ahol nincsen utolsó szint, amit elérnek, és befejezhetik a játszást. A készen kapott vizualitással pedig a gyerekek fantázia sem fejlődik. A pró és kontra érvek mellett minden szülő annyit tehet, hogy a digitális és a valóságos világ között egészséges egyensúlyt teremtve nem engedi, hogy az online játékok győzzenek felettük.
