Nem jutottak megállapodásra a globális károsanyag-kibocsátás csökkentésének konkrét céljaiban a világ gazdaságilag legfejlettebb húsz országát tömörítő csoport (G20) környezet- és éghajlatvédelmi miniszterei pénteki indiai tanácskozásukon, és újfent nem tudtak közös nyilatkozatot kiadni e témában.
Az ökoszisztémák védelméről és a műanyagszennyezés elleni küzdelemről viszont meg tudtak fogalmazni, és kiadtak egy közös közleményt, valamint India mint házigazda írt egy saját összefoglalót.
Most először a G20-csoport felismerte az óceánok klímavédelmet is szolgáló szén-dioxid-megkötő képességét
– hangsúlyozta Steffi Lemke német környezet- és természetvédelmi miniszter.
Ezenkívül a gazdaságilag legfejlettebb országok elkötelezték magukat az úgynevezett Montreal-protokoll végrehajtása mellett, amelynek célja, hogy a Föld szárazföldjeinek és vizeinek 30 százalékát 2030-ig védelem alá helyezzék.
A lehetséges klímavédelmi intézkedésekkel kapcsolatban néhány tagállam azzal a javaslattal állt elő, hogy a globális károsanyag-kibocsátás tervezetten 2025-ben érje el a maximális értéket, és csak ezután kezdjék csökkenteni.
A G-20 még mindig nem képes vállalni a vezető szerepet a párizsi klímaegyezmény következetes és ellenállást nem tűrő végrehajtásában
– hívta fel a figyelmet Stefan Wenzel, a német minisztérium államtitkára, hozzátéve: a mostani tanácskozáson elért eredmények is elmaradtak attól, amire szükség lett volna a globális éghajlati célok eléréséhez.
A G20-országok nemzetközi szinten a globális károsanyag-kibocsátás 80 százalékáért felelősek, miközben gazdasági teljesítményük a világ teljesítményének 85 százalékát teszi ki.
