Svédország mára a szupergazdagok európai gyűjtőhelyévé vált. Alig félórányi autóútra Stockholm központjától található Lidingö szigete, ahol hatalmas vörös és sárga favillák állnak sziklás tetőkön, és fehér minimalista apartmanházak padlótól a mennyezetig érő ablakokkal. Ezt a luxus életstílust az 1990-es évek közepén még csak 28 ember engedhette meg magának Svédországban: ez a szám mára már a 600-hoz közelít, ez közel 2000 százalékos növekedést jelent.
Konrad Bergström sorozatvállalkozó ingatlanjában még borospince is található, nem beszélve egy szabadtéri medencéről és a rénszarvasbőrrel kárpitozott edzőteremről. Pénzét olyan vállalkozások alapításával kereste, mint például egy fejhallgató- és hangszórógyártó cég, a Zound Industries. A Lidingö szigetén található háza csak egyike annak a négy luxusingatlannak, melyek Svéd- és Spanyolországban találhatók.
A svéd szupergazdagok növekedése
Ez nem meglepő életstílus egy sikeres vállalkozó számára, de ami meglepheti a globális megfigyelőket, az az, hogy hány ember vált olyan gazdaggá, mint Bergström. A Veckans Affärer egykori svéd üzleti magazin által közzétett gazdag lista szerint
1996-ban mindössze 28 svédnek volt egymilliárd korona (33,4 milliárd forint) vagy annál nagyobb nettó vagyona, 2021-re már 542-nek.
Eszerint pedig a 10 millió lakossal rendelkező Svédországban az egyik legmagasabb az egy főre jutó dollármilliárdosok aránya. A Forbes 2024-es gazdagokat összesítő listájára 43 svéd került fel, akiknek a vagyona meghaladja az egymilliárd dollárt – írja a BBC.
A gazdagokat csak még gazdagabbá tette az inflációMagyarországon legalább 500 millió forint kell ahhoz, hogy valaki bekerüljön a leggazdagabb 1 százalékba – derült ki a Blochamps Capital összeállításából. A világ felnőtt lakosságának 1,1 százaléka dollármilliomos, összesen közel 60 millió ember. A Blochamps Capital összeállításából az is kiderül, hogy mely országokban mekkora vagyonra van szükség ahhoz, hogy valaki a legfelső 1 százalékba tartozónak mondhassa magát. |
„Ez a növekedés olyan rejtett módon történt – tehát észre sem vettük addig, amíg meg nem történt” – mondta Andreas Cervenka, a Greedy Sweden (Kapzsi Svédország) című könyv írója, amiben a svéd szupergazdagok stabil növekedését vizsgálja. „Stockholmban a saját szemével láthatja a gazdagságot, és a kontrasztot a főváros egyes részein a szupergazdagok és más részein a meglehetősen szegény emberek között” – tette hozzá Cervenka.
Minek köszönhető a felemelkedés?
Az új szupergazdagok megjelenésének egyik oka Svédország virágzó technológiai színtere: az országot Európa Szilícium-völgyének is nevezik, mivel az elmúlt két évtizedben több mint 40 úgynevezett unikornis startupot hoztak létre. Ezeknek az összértéke több mint egymilliárd dollár (361,4 milliárd forint). Többek között itt alapították
- a Skype-ot,
- a Spotify-t,
- a King
- és a Mojang játékgyártó cégeket is.
Svédország mérete miatt népszerű tesztpiac is. „Ha szeretné látni, hogy működik-e egy nagyobb piacon, akkor itt kipróbálhat dolgokat” – mondja Ola Ahlvarsson veterán vállalkozó. Cervenka ezzel szemben úgy gondolja, hogy van egy másik narratíva, amely több figyelmet érdemel: a monetáris politika, amely szerinte segített az országot a szupergazdagok paradicsomává alakítani.
Svédországban a 2010-es évek elejétől néhány évvel ezelőttig nagyon alacsonyak voltak a kamatok, ez olcsóbbá tette a pénzkölcsönzést,
így a készpénzzel rendelkező svédek gyakran az ingatlanokba fektetnek be, vagy olyan magas kockázatú befektetéseket választottak, mint például az induló technológiai vállalkozások, amelyek közül sok felértékelődött ennek következtében.
Visszatérve Lidingö szigetére, Konrad Bergström egyetért azzal, hogy Svédországban nagyon kedvez az adórendszer a cégek kiépítésére, az ebből befolyó vagyonnak köszönhetően pedig másoknak is munkát tud adni. Ehhez hozzátartozik, hogy Svédországban a legjobban keresők személyi jövedelmük több mint 50 százalékát leadózzák, ami az egyik legmagasabb adókulcs Európában. Ennek ellenére a szupergazdagok megadóztatásáról szóló viták Svédországban nem olyan élesek, mint sok más nyugati országban, például az Egyesült Államokban.
