BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Végéhez közeledik a hurrikánszezon – de senki sem lélegezhet fel

Az átlagosnál több vihart hozott az idei atlanti hurrikánszezon, aminek az okait még mindig keresik a kutatók. Ráadásul a jövő évi kilátások sem túl biztatók, bár biztosat mondani már senki sem mer.

Az atlanti hurrikánszezon a hivatalos végéhez közeledik, és a tudósok már azon töprengenek, hogy miért volt rendkívül aktív az előző hat hónap – írta összeállításában a Bloomberg.

Phil Klotzbach, a Colorado Állami Egyetem kutatója egyenesen a legfurcsább hiperaktív szezonnak nevezte az ideit. Az Atlanti-óceán tizenegy hurrikánt szült ebben a szezonban, ami jóval meghaladja az átlagot. Szintén átlag feletti volt a nagyobb hurrikánok száma, amelyeket az ötfokozatú Saffir–Simpson-skála 3-as erősségű vagy annál magasabb kategóriájában határoztak meg: ebből ötöt regisztráltak 2024-ben, szemben azzal a hárommal, amelyet egy átlagos évben látni szoktunk. 

Az AccuWeather első becslései szerint pedig az idén több, az átlagosnál jóval nagyobb kárt okozó viharral is szembe kellett nézni, így az összesített kárérték elérheti az 500 milliárd dollárt is.

És miért mondják az idei szezonra, hogy furcsa volt? Ez azért van így, mert több mint ötven év után először csendesült el az Atlanti-óceán a hurrikánszezon közepén. Egy átlagos évben négy elnevezett vihar volt augusztus 13. és szeptember 8. között, és ezek közül legalább kettő valószínűleg hurrikánná nőtte volna ki magát. Erőteljes viharok – például az Andrew, a Katrina, a Laura és az Ida hurrikánok – alakultak ki ebben az időszakban. Idén azonban egyetlen ilyen, „elnevezésre méltó” vihar sem tört ki.

Ezt a bizarr csendes időszakot heves hurrikánok sorozata szakította meg, amelyek közül három az Egyesült Államok délkeleti részét vette célba. A Francine hurrikán Louisianára csapott le, míg a Helene 4-es kategóriájú lett, és drasztikus pusztítást okozott, legalább 214 ember halálát követelte. Néhány nappal később a Milton hurrikán rövid időre az egyik legerősebb vihar lett az Atlanti-óceán medencéjében, miközben a Tampa-öböl régiója felé kavargott.

Klotzbach szerint a hirtelen kialakuló heves viharoknak az ember okozta felmelegedés is fontos oka lehet, de emellett valószínűleg más tényezők is hozzájárulnak az intenzitás felfelé ívelő eltolásához, beleértve az óceánok hőmérsékletének bizonyos természetes változásait. Ami nem kétséges, az az, hogy az Atlanti-óceán legalább 1–3 fokkal melegebb a normálnál, és ez így is maradt az elmúlt 18 hónapban. 

A szelek, amelyek általában felkavarják az óceánt, és lehetővé teszik a hideg víz felszínre emelkedését, viszonylag csendesek

– mondta Klotzbach, hozzátéve, hogy ha az Atlanti-óceán télen is megőrzi a melegét, az azt jelentheti, hogy jövőre még egy igazán mozgalmas szezon következhet.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.