Csipgyártás: Helene a kvarcbányákat sem kímélte – hiány léphet fel a világpiacon
A csipgyártás egyik kulcsfontosságú alapanyagából, a magas tisztaságú kvarcból (High-Purity Quartz, HPQ) átmeneti hiány léphet fel a világpiacon, miután az Észak-Karolinába érve már „csak” négyes erősségű viharrá szelídült Helene hurrikán rendes pusztítást végzett a világ HPQ-igényeinek több mint 80 százalékát kielégítő helyi kvarcbányákban.
A rendkívüli tisztaságú kvarcot adó bányák az áradások nyomán részben víz alá kerültek, és félő, hogy az ásványkincset olyan szennyezés érte, amelytől költséges lesz megtisztítani. Mitchell megye Spruce Pine városkájában két cég is üzemeltet kvarcbányát.
Helene kitombolta magát, a bányászok bizakodnak
Az 1872-ben alapított, 31 országban bányászati tevékenységet folytató Sibelco közleményben nyugtatta meg a közvéleményt és üzletfeleit, hogy elsősorban a bánya kiszolgálólétesítményeiben okozott kárt a természeti katasztrófa, amely a hozzájuk vezető utakat is járhatatlanná tette.
Mint jelezték, termelésüket ideiglenesen leállították – az áramellátás megszűntével nem is tehettek volna másként –, és most a kárelhárítással vannak elfoglalva, és gondos munkáltatóként a helyi közösség elpusztult házait elhagyók lakhatását próbálják megoldani.
Átmeneti készlethiány előfordulhat a csipgyártóknál
Minden munkatársuk egészséges és biztonságban van, ahogy a kitermelt raktárkészleteiket sem érte kár. Azt egyelőre nem közölték, mikor indulhat újra a termelés náluk. Spruce Pine másik bányatársasága, a Quartz Corp. is leállt. Ők azt írták, hogy amint a helyi infrastruktúra rendbe jön, újraindítják termelésüket, mert a vihar és az áradás náluk sem okozott helyrehozhatatlan károkat.
A Bloomberg emlékeztet arra, hogy a katasztrófával kialakult helyzet ellátási zavarokat okozhat ugyan a félvezetőgyártásban, de odáig nem ment, hogy már az előző években megtapasztalt és a többi között a járműipar pandémiát követő termelésének visszafogásához vezető csiphiány kialakulását vetítse a falra.
A HPQ stratégiai ásványkincsnek számít
Átmeneti zavarok előfordulhatnak, attól függően, hogy a HPQ-t felhasználó félvezetőgyártók mekkora raktárkészlettel rendelkeznek.
Épp a csipválság ébresztette rá a félvezetőgyártókat, hogy a tisztított kvarc nem kér enni, jól elvan a depóban, ám ha valamilyen okból kifolyólag elfogy, annak könnyen gyárleállás lehet a vége.
Épp ezért a just-in-time rendszerek az alapanyagok tekintetében olyan kockázatokat jelentenek, amiket nem érdemes vállalni. Ezt támasztja alá, hogy a Bloomberg iparági érdeklődésre nem kapott olyan választ, miszerint Spruce Pine leállása a félvezetőgyártást súlyosan érintené.
A Medium.com épp egy áprilisi írásában hívta fel a figyelmet arra, hogy a világ mennyire kiszolgáltatott például a Spruce Pine-hoz hasonló unikális lelőhelyeknek, ahol a bányászatban történő bármilyen rendellenesség tovaterjedő hatása modellezhetetlen károkat tud okozni az ellátási-termelési láncban.
A HPQ ennélfogva stratégiai ásványkincsnek számít, világpiaca 2021-ben 6,78 milliárd dollár volt, s 2027-re becslések szerint eléri a 9,91 milliárd dollárt, ahogy bővül a felhasználási terület, s nő vele az igény.
Mit kell tudni Spruce Pine-ról?
Spruce Pine kvarckészlete mintegy 380 millió évvel ezelőtt, az afrikai és az észak-amerikai tektonikus lemezek ütközése során keletkezett. A kollízió során a földfelszín alatt több kilométeres mélységben lévő, ásványi anyagokban gazdag fluidum az ott uralkodó intenzív hő és nyomás mellett lehűlt és kikristályosodott.
Mivel a környezetben nem volt víz, így rendkívül tiszta, szennyeződésektől mentes kvarckristályok képződhettek. A kollíziót követő évmilliók során a kvarcdús kőzet felszínre, illetve a felszín közelébe került.
