Száztíz éve nem volt olyan meleg Magyarországon, mint tavaly

A 2024-es év a legmelegebb volt 1901 óta Magyarországon, és a 2023-as, csapadékos évet követően ismét aszályos – írta a HungaroMet Zrt. a 2024-es évről készített elemzésében a honlapján.

Sokat melegedett Magyarország időjárása az elmúlt száztíz évben

Tavaly a középhőmérséklet országosan 12,91 Celsius-fok volt, 2,1 fokkal haladta meg az 1991–2020-as években mért 10,72 fokos átlagot, és a legmagasabb éves átlag a 20. század kezdete óta. A korábbi legmelegebb év 2023 volt, évi középhőmérsékletét 0,7 fokkal haladta meg a 2024-es.

Az év középhőmérséklete síkvidéken sokfelé 13 fok felett alakult, az Alföld déli részén általában a 13,5 fokot is meghaladta, a déli határ közelében helyenként pedig a 14 fokot is elérte. A Dunántúl nyugati felén és az északkeleti országrészben jellemzően 12–13 fok között alakult, a hegyvidékeken 10–12 fok közötti átlagérték volt jellemző, míg 10 fok alatti évi középhőmérséklet csak a magasabb helyeken fordult elő.

a legenyhébb második hónap volt 1901 óta, ekkora eltérést még nem tapasztaltak a havi átlagok összevetésénél. Az ezt követő március szintén a legenyhébb lett a 20. század eleje óta.

Országosan a legmelegebb volt a július is, a második legforróbb volt az augusztus, az ötödik legmelegebb a június és a nyolcadik legmelegebb az április 1901 óta. A többi hónap általában 1-2 fokkal volt melegebb az átlagnál, csak november volt hűvösebb az átlagosnál.

Az évszakokat tekintve a 2023/2024-es tél, a 2024-es tavasz és a 2024-es nyár is a legmelegebb volt 1901 óta. A 2023-as csapadékos évet követően a 2024-as ismét aszályos volt, csapadékhiány jellemezte a legtöbb hónapot, és az országnak csak kis részén hullott a szokásoshoz közeli mennyiségű csapadék. A tavalyi év csapadékösszege az előzetes adatok szerint országos átlagban 517,4 milliméter volt, ami 16 százalékkal marad el az 1991–2020 közötti évek 616,0 milliméteres átlagától.

a legkisebbet Debrecen repülőtér állomáson (335,4 milliméter).

Csak a hegyvidékeken és a nyugati, délnyugati határ közelében fordult elő 700 millimétert meghaladó éves csapadék, északon és a Dunántúl legnagyobb részén általában meghaladta az 500 millimétert, míg az Alföld nagy része elmaradt ettől. A legkisebb évi csapadékösszegek az Alföld déli és keleti részén voltak, a Tiszántúl déli részén nagyobb területen 400 millimétert sem mértek.

A legtöbb hónap csapadékösszege országos átlagban elmaradt az 1991–2020-as átlagtól. Jelentős volt a csapadékhiány februárban, márciusban, júliusban, augusztusban, novemberben és decemberben is, a július a hetedik, az augusztus a kilencedik legszárazabb volt 1901 óta. A januári, áprilisi, májusi és októberi csapadék az átlagos közelében alakult, kissé csapadékos hónap volt a június. A legnagyobb csapadéktöbbletet szeptemberben mérték, akkor a szokásost 63 százalékkal haladta meg a csapadék a forró és száraz nyarat követően.