Csaknem öt százalékkal nőtt a magyar gazdaság
Az elmúlt tíz évben nem volt a mostani 5 százaléknál magasabb növekedés Magyarországon – reagált az adatokra Varga Mihály pénzügyminiszter. A bővülés alapjai stabilak, a GDP többlete negyedévről negyedévre 4 százalék feletti, a költségvetési hiány alacsony, és az államadósság aránya is évről évre csökken.
Az első kilenc hónap növekedése több mint két és félszerese az uniós átlagnak.
Varga Mihály az M1-en arról beszélt, hogy a magyar gazdaság az idén 4,3-4,5 százalékkal emelkedhet, vagyis nagyobb mértékben a Pénzügyminisztérium 4,3 százalékos prognózisánál.
A GDP alakulása meglepetést keltett, különösen azután, hogy kiderült: a németországi növekedés (Németország Magyarország legjelentősebb kereskedelmi partnere) éves szinten csupán 1,1 százalékkal nőtt – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője.
A várakozások feletti bővülés szerinte a mezőgazdaság, egyes szolgáltató ágazatok – a kivételesen jó időjárás nyomán a turizmus –, a fogyasztás és a szolgáltatások külkereskedelmének köszönhető.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a meglepő adatot a kukorica-, a napraforgó- és a szőlőtermés kiemelkedő hozamának is tulajdonítja, megjegyezve, hogy az ipar viszont átmenetileg gyengélkedett, ami új károsanyag-mérési szabályok következménye. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az építőipar és a szolgáltatások szerepét emelte ki a vártnál magasabb konjunktúramutató kapcsán.
A részletes adatok ismeretében valószínűleg felfelé módosítjuk 4,4 százalékos idei előrejelzésünket
– mondta Regős Gábor. Várhatóan 2018 lesz a növekedés csúcsa, és bár nem zárható ki a 4 százalékos növekedés fenntartása, ehhez erősíteni kell a versenyképességet, és fenn kell tartani a beruházási aktivitást.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
