A koronavírus-járványnál is súlyosabb hatása lehet az iráni háborúnak, megismétlődhet a 2008-as adósságválság

Súlyos csapást jelenthet az iráni háború a Perzsa-öböl legnagyobb gazdaságai számára. Ha még áprilisban is zárva marad a Hormuzi-szoros, az érintett országok egy részében nagyobb gazdasági visszaesés várható, mint az 1990-es évek elején, amikor az öbölháború okozott felfordulást a globális olajpiacon.

Farouk Soussa, a Goldman Sachs közgazdásza szerint a kulcsfontosságú energetikai szállítóútvonal tartós zárlata következtében Katar és Kuvait GDP-je az idén akár 14 százalékkal zsugorodhat. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek valamivel jobban járnak, mert van olajvezetékük, amelyen keresztül meg lehet kerülni a Hormuzi-szorost, így kihasználhatják a magasabb árakat.

A szakértő becslése szerint 

• Szaúd-Arábia 3, 
• az Egyesült Arab Emírségek 5 

százalékos GDP-csökkenésre számíthat, ami a legnagyobb visszaesés lenne a koronavírus-járvány csúcsa, 2020 óta.

A koronavírus-járványnál is súlyosabb hatással lehet az iráni háború

„Sok Öböl menti ország számára a háború rövid távú hatása nagyobb lehet, mint a pandémiáé – idézte a Bloomberg Soussát. – A harcok végeztével újjáépítenek majd, és talpra állnak, de még nem tudni, milyen sebeket hagy ez a konfliktus a bizalomban” – figyelmeztetett.

A konfliktus harmadik hete tart, és egyelőre semmi jele az enyhülésnek, éppen ellenkezőleg: az amerikai hadsereg a hétvégén katonai célpontokat támadott Irán nyersolajexport-központjában, a Kharg-szigeten, és figyelmeztetett, hogy energetikai létesítményeket is célba fog venni, ha Teherán továbbra is zavarja a forgalmat a Hormuzi-szorosban, amelyen keresztül a világ olajexportjának körülbelül egyötöde áramlik.

Az olaj mellett azonban más árucikkek piacán is jelentős fennakadásokat okoz a konfliktus: Katar leállította a cseppfolyósított földgáz (LNG) termelését, Bahrein visszafogja a gyártást a világ legnagyobb alumíniumkohójában, a műtrágyaellátásban pedig az orosz–ukrán háborúnál is súlyosabb helyzetet idéz elő világszerte.

A gazdasági visszaesés minden szektort érint

A visszaesés azonban nem csupán az energetikai szektort érinti, hanem kiterjed majd minden másra is, például az ingatlanpiacra, a turizmusra és a befektetésekre is.

mert nyitva a légtere, és minimális fennakadásokkal ugyan, de működik a gazdaság. Rijád számára a legnagyobb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy az alacsonyabb bevételek miatt nőni fog az első negyedévben a deficit.

Ha azonban tartósan magasan maradnak az olajárak, akkor a 2026-os hiány akár alacsonyabb is lehet a háború előtt jelzettnél. A Reuters korábbi tudósítása szerint az idei költségvetés 165 milliárd riálos hiánnyal számolt, ami a GDP 3,3 százaléka. (Egy szaúdi riál 91,3 forint.)

Közgazdászok szerint az Egyesült Arab Emírségek a háború ellenére költségvetési többlettel zárja az évet, Kataré viszont növekedhet a tervezett 21,8 milliárd riálról. (Egy katari riál 93,9 forint.)

Alábecsülik a piacok a várható hatásokat

A térség országai a kötvénypiacokhoz fordulhatnak a költségvetési nyomás enyhítése érdekében. Fady Gendy, az Arqaam Capital portfóliókezelője szerint 

„Aggodalomra adna okot, ha a konfliktus hosszabb ideig elhúzódna, de a piac jelenleg nem ezt árazza be” – hangsúlyozta.

A piacok azonban a jelek szerint azt is alábecsülik, hogy milyen hatással lehet a világgazdaságra, ha a háború tovább tart, mint ahogyan a befektetők hiszik – mondta az Euronewsnak Frederic Schneider, a Middle East Council on Global Affairs kutatója.

Ha a háború még egy hónapig folytatódik, és az energiaárak meredeken emelkednek, akkor súlyosak lehetnek a globális gazdaságra gyakorolt következmények.

„A legrosszabb forgatókönyv egy gazdasági visszaesés lenne, amelyhez az infláció megfékezése érdekében kamatemelés társulna” – mondta Schneider. Egy ilyen kombináció az eszközbuborékok kipukkanását idézheti elő, és potenciálisan egy újabb, a 2008-ashoz hasonló adósságválsághoz vezethet.