Most jöhet az igazi dráma, támadás érte a Hormuzi-szorost elkerülő menekülőutat – még több olaj tűnhet el a világpiacról
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTűz ütött ki az Egyesült Arab Emírségek Fudzsejra kikötőjében egy dróntámadás után, így a kikötőben a rakodásokat is felfüggesztették. Ez napokon belül már a második támadás a Hormuzi-szoros megkerülését lehetővé tevő kikötő ellen. A Perzsa-öböl olajának exportját két vezeték teszi lehetővé a Hormuzi-szoros blokádja alatt, a szaúdi kelet–nyugat vezeték és az Emírségek Fudzsejrában véget érő vezetéke.
Nem sok lehetőség van a Hormuzi-szoros megkerülésére, most ezek száma is csökkent
Bár a két kerülőút közül a szaúdi a nagyobb, amelyet eddig nem ért támadás, a fudzsejrai kikötő elleni támadások tovább nehezítik, hogy az Öböl menti országok fenntartsák termelésüket az iráni háború alatt – írja a Reuters. A napi másfél millió hordós kapacitással rendelkező útvonal ugyanis némi könnyebbséget jelentett az olajpiac számára. A szaúdi vezeték a Vörös-tenger partjára érkezik, és egyelőre sem Irán nem intézett támadásokat a napi 5 millió, illetve végső esetben akár napi 7 millió hordó olaj szállítására alkalmas vezeték ellen, sem a Teherán támogatását élvező húszik nem tettek kísérletet a Vörös-tenger lezárására. Ugyanakkor
egy korábbi támadás után Fudzsejrában is sikerült elhárítani a károkat és folytatni az exportot.
A támadás hírére a Brent olaj ára némileg tovább emelkedett, 105 dollár körüli szintről több mint 106 dollárra. A kerülőút elleni támadások további nyomást helyeznek a globális olajpiacra, és újabb termeléscsökkentést válthatnak ki. Bár a térség olajmezőin a legtöbb szakértő szerint nem kell attól tartani, hogy a korlátozások tartós károkat okoznak, a mezők újraindítása mindenképpen időigényes feladat. Bár a kerülőutak segítségével nyerhet némi könnyebbséget az olajpiac, a Hormuzi-szoros a világ legfontosabb energiapiaci útvonala , így a zárva maradása globális energiaválság kialakulásával fenyeget.
Még egy olyan szövetséges is nemet mondott az amerikai elnöknek, aki az olaja több mint 90 százalékát a Közel-Keletről importálja
Mint ismert, az Egyesült Államok egy olyan nemzetközi haditengerészeti együttműködés létrehozását sürgeti, amely hadihajókkal biztosítaná az olajszállító tankerhajók áthaladását a Hormuzi-szorosnál. Donald Trump amerikai elnök érezhetően számított szövetségesei támogatására, de úgy tűnik, hogy nem mindenki vélekedik hasonlóképpen: többen jelezték, hogy nem kívánnak részt venni a katonai műveletben, és egyelőre nem küldenek hadihajókat a térségbe.
A visszautasítók között talán a legjelentősebb ország Japán, amely különösen érzékeny a térség biztonságára, mivel energiahordozóinak döntő részét a Közel-Keletről importálja. A japán olajimport mintegy 90-95 százaléka ebből a régióból érkezik, így a Hormuzi-szoros esetleges lezárása komoly ellátási kockázatot jelentene. Ennek ellenére Tokió egyelőre nem tervezi haditengerészeti egységek küldését.
A Bloomberg szerint Koizumi Sinjiro védelmi miniszter a parlamentben közölte, hogy jelenleg nincs terv hadihajók telepítésére a térségbe. A politikus hangsúlyozta: a legfontosabb feladat a feszültség csökkentése, amiben a diplomáciai erőfeszítéseknek kulcsszerepük van. Takaicsi Szanae miniszterelnök hasonló álláspontot képviselt, és jelezte, hogy a japán kormány vizsgálja, milyen lépéseket tehet a japán érdekeltségű hajók és a személyzet biztonságának garantálására, de minden döntésnek a japán jogi keretek között kell maradnia.
Európa és Ausztrália is határozottan nemet mondott
Ausztrália szintén jelezte, hogy nem tervez haditengerészeti egységeket küldeni a térségbe. Catherine King, az ausztrál kormány egyik minisztere egy interjúban azt mondta: Canberra tisztában van a Hormuzi-szoros jelentőségével, ugyanakkor Ausztrália jelenleg nem járul hozzá a tengeri útvonal katonai biztosításához. Hozzátette, hogy Ausztráliát nem kérték fel konkrét részvételre, és a kormány nem készül ilyen lépésre.
Európából is óvatos reakciók érkeztek. Friedrich Merz német kancellár egy norvégiai látogatáson világossá tette, hogy Berlin nem kíván katonai szerepet vállalni a szoros biztosításában. A kancellár hangsúlyozta:
Németország nem része a konfliktusnak, és nem is akar azzá válni.
Szerinte jelenleg nincs olyan helyzet, amely indokolná a tengeri útvonalak katonai biztosításáról szóló döntést, a német kormány inkább a diplomáciai megoldásokban érdekelt.
