Őrlődik az EU a hitel és a segély között

Bár kikerülték az aknákat az Európai Unió állam- és kormányfői csütörtöki megbeszélésükön, ezzel együtt továbbra sem világos, miképpen finanszírozzák az ezermilliárd euró nagyságrendű majdani programot, amelynek a járvány okozta gazdasági sokkból kell kisegítenie a tagállamokat. A nehéz helyzetbe került Olaszország és Spanyolország olyan támogatást szeretne kapni, amely nem adósítja el még jobban, de a „takarékos” államok – köztük Hollandia és Németország – hitelekben gondolkodnak.

A korábbiaknál békésebb hangnemben zajló egyeztetés mégis hozott annyi eredményt és ígéretet, hogy a látványos összeütközéstől tartó piacok pénteken megnyugodhattak.

Az euró valamelyest erősödött a dollárral szemben, és eltávolodott a jen elleni hároméves mélyponttól. Nem következett be, amitől sokan tartottak: a Standard & Poor’s úgy zárta le Olaszország hitelbesorolásának felülvizsgálatát, hogy nem minősítette le az országot a befektetési fokozat aljára. A Moody’s, amelynél az olaszok hajszálra állnak a bóvlistátusztól, úgy érvelt, hogy a járvány jórészt érintetlenül hagyja Róma értékelését, mert ideiglenes sokkról van szó.

Áttörésre nem is számítottak az elemzők, de a tárgyalási folyamatról többen szkeptikusan vélekedtek. „Az EU sose törekedett a nyúl szerepére a versenyeken. Egy teknős is gyorsabban hoz döntéseket, mint az EU vezetői” – írta jegyzetében Kit Juckes, a Société Générale fő devizastratégája. „A labdát az eurózóna pénzügyminiszterei korábban átpasszolták a kormányfőknek, akik pedig most továbbadták az Európai Bizottságnak” – értékeltek az ING közgazdászai, Carsten Brzeski és Bert Colijn. A múlt heti tárgyalás eredménye, hogy legalább azt az 540 milliárd eurós rövid távú kríziskezelő csomagot sikerült elfogadni, amelyet a pénzügyminiszterek javasoltak perpatvarba torkolló vitát követően.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható