Nagy döntés készül a földgázról, javíthatják Magyarország energiabiztonságát
Formálódik egy olyan szabályozói döntés, amely a földgáz hazai betárolását érintheti – értesült a Világgazdaság az ügyhöz közeli forrásból. Hasonló intézkedésekre már volt korábban is példa: vagy a tárolókban lévő mennyiség fizikai növelését tette lehetővé a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), vagy azt írta elő a kormány, hogy a hatályos jogszabályban addig előírtnál nagyobb legyen a gáztárolóba kötelezően töltendő mennyiség.
Az első megoldásra 2021-ben és 2023-ban is volt példa. A Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) a MEKH jóváhagyásával mindkét évben kicsit több gázt tárolhatott be, mint amennyit a kapacitásai hivatalosan lehetővé tettek volna. Erre a tárolás iránti nagy kereslet kielégítése miatt volt szükség. (Így írhatott ki a társaság legutóbb 2023 novemberében újabb kapacitásaukciót.)
Gondolhatnánk, hogy most ilyesmi nincs terítéken, hiszen a fűtési idény végéhez közeledve van bőven hely a tárolókban. A még rendelkezésre álló, mintegy kétmilliárd köbméternél az utóbbi években csak a 2021-es 1,27 milliárd köbméter volt kisebb a MEKH diagramja szerint.
Csakhogy nem a pillanatnyi állapotból, hanem a következő időszakra még le nem lekötött tárolókapacitásból kell kiindulni. Ilyenből pedig már nincs sok. A Világgazdaság már februárban megírta, hogy a piaci szereplők akkora kapacitásokat kötöttek le az MFGT-nél a következő három tárolói évre, hogy már csak néhány molekulányi szabad hely maradt. Vagyis a nagyobb biztonság érdekében most is szükség lehet még egy „kis helyre”. Az MFGT négy föld alatti tárolójába együtt normál esetben összesen 4,43 milliárd köbméter gáz fér.
Drága mulatságnak ígérkezik
Ám a betárolást érintő mostani egyeztetések szólhattak emellett (vagy enélkül) arról is, hogy az MVM tartalékai legyenek nagyobbak. Emlékezetes, hogy a MEKH a gázválság évében, 2022. március 31-én a korábbi évekénél több, összesen 1,87 milliárd köbméter gáz készletezését írta elő az egyetemes szolgáltatást nyújtó MVM Nextnek a 2022–2023-as gázévre. Ha valóban az lesz a hazai gázbiztonságot növelő döntés, hogy az MVM most is vásároljon extra gázt, az aligha jön jól az állami társaságnak. Most ugyanis, egy kibontakozó energiaválság küszöbén, éppen felfelé ívelnek a gázárak.
Egyébként volt már arra példa, hogy szintén biztonsági megfontolásból éppen olyankor spájzolt be az MVM, amikor a legdrágább volt a gáz.
Nem a saját szakállára tette: a kormány utasította arra 2022 júliusában, hogy szerezzen be 738 millió köbméter extra készletet. Igaz, a mérleg másik serpenyőjében az volt, hogy plusz gáz nélkül zavar támadhat a hazai ellátásban. Egy mostani, esetleges extra beszerzés szembe menne azzal az uniós „jó tanáccsal” is, hogy egyelőre csak fokozatosan töltögessük a tárolókat, hogy ne hajtsuk fel a gáz piaci árát. (Egy ilyen drágulás a hatósági tarifák miatt közvetlenül nem érinti a lakosságot. Közvetve persze igen, hiszen az állam a rezsicsökkentést a befolyó adókból tartja fenn, az adókat pedig a lakosság mellett az őket alkalmazó vállalkozások fizetik. Főleg persze a Mol és az MVM.)
Hová kerüljön a pluszgáz, ha megtelt az állami gáztároló?
Ha valóban az MVM-nek kell majd több gázt bespájzolnia, de az MVM csoporthoz tartozó MFGT-nél már nincs több hely, akkor marad az ország másik tárolótársasága, a Hexum Zrt. A Hexum 1,9 milliárd köbméteres szőregi tárolójából 1,2 milliárd köbméternek egyébként is a biztonsági készletek tárolására kell rendelkezésre állnia. Érdekes bár Európában nem példa nélküli, hogy egy országon belül egynél több gáztárolótársaság működik.
Jönnek az új tarifák – lassulhat a kitárolás
Április 1-jén új gáztárolási tarifák lépnek életbe. Ezek lényege az, hogy a díjak a jelenleginél lassabb kitárolásra ösztönöznek.A MEKH által közzétett, megawattóránkénti egységárak a 2026–2027. tárolói évben a következők:
- kitárolási forgalmi díj: 52,59 forint (mínusz 19,89 százalék),
- betárolási forgalmi díj: 187,91 forint (5 százalék),
- mobilkapacitás szorzó: 0,3127 (1,18 százalék).
Az MFGT és az FGSZ megint lép
A gázbiztonságot érintő másik, fent említett lépés az, hogy az állami tárolótársaság hamarosan átad egy fejlesztést, amellyel tovább javítja a a szolgáltatása minőségét. A fejlesztés mibenlétéről itt egyelőre nem írunk, azonban a Világgazdaság megkérdezett több gázkereskedőt a hazai tárolói szolgáltatásról. Szerintük kifejezetten jó irány a hazai tárolók fejlesztése, hiszen a létesítmények fizikai adottságai jók, és az üzemeltetésük is kiváló a menedzsmenedzsment és a személyzet elkötelezettségének köszönhetően. Mint emlékeztetettek, Magyarországnak a gázigényénez képest európai összevetésben is hatalmasak a tárolókapacitásai. Emiatt itt sokkal nehezebb, de a belföldi igények miatt talán felesleges is elérni a létesítmények 100 százalékos töltöttségét. Viszont kihasználhatjuk a nagy bentárolói kapacitásban rejlő lehetőségeket.
A kereskedők megtehetik, hogy akkor veszik igénybe a betárolási szolgáltatást, amikor olcsón tudnak gázt vásárolni, és akkor a kitárolásit, amikor felárral adhatnak el gázt.
Mivel pedig a szolgáltatás nemzetközi, a hazai tárolókat más országok kereskedői is használhatják. Erre jó példa Szerbia, amelynek csak egy kis tárolója van, egyelőre az sem működik, de az egyetlen ilyen bulgáriai létesítménybe se fér sok gáz. Mind a két ország a Török Áramlat nyomvonalán van, és az otthon hiányzó tárolói kapacitást Magyarországon tudják esetleg lekötni.
Eközben a hazai gázrendszer irányítója, az FGSZ Zrt. saját fejlesztésű üzleti alkalmazásokkal biztosítja a gázszállításhoz és a kapacitáskereskedelemhez szükséges funkciókat és adatforgalmat. Annak érdekében, hogy e funkciókat a rendszerhasználók hatékonyabban vehessék igénybe, képzést szervez számukra.
