Mi az: 7 milliárd eurót fizetett érte Magyarország, aztán hirtelen már 17-et? Orbán Viktor Nagykanizsán mondta el, mit okozott a gazdaságnak a brutális összeg
A háború és az energiaárak megugrása jelentős terhet rótt a magyar gazdaságra az elmúlt években, ennek ellenére a kormány béremeléseket és családtámogatási intézkedéseket hajtott végre – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök kedd kora esten országjárásának legfrissebb helyszínén, Nagykanizsán. A kormányfő kiemelte, hogy a külső válságok „blokkolják” a gazdaságot, de a kabinet ezek mellett is tartotta céljait.
Külső válságok fékezték a gazdaságot
Az elmúlt négy évet Orbán Viktor „igazságtalan időszakként” jellemezte, amelyet egymást követő válságok határoztak meg. A miniszterelnök szerint a koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború , az infláció és a szankciók egyaránt kívülről érkező sokkok voltak, amelyek lassították a gazdasági teljesítményt.
Mint mondta, a magyar gazdaságot olyan tényezők blokkolják, amelyeket nem a kormány idézett elő, ugyanakkor ezek kezelését mégis el kellett végezni. Hozzátette:
Kedvezőbb környezetben az ország gyorsabban haladhatna, a jelenlegi körülmények azonban alkalmazkodást és folyamatos válságkezelést követelnek.
Megugró energiaköltségek
A beszédben kiemelte az energiaimport költségeinek alakulását. Orbán Viktor elmondta:
a háborút megelőzően Magyarország évente mintegy 7 milliárd eurót fizetett az importált energiáért, ez az összeg azonban 2022-re 17 milliárd euróra emelkedett.
Ez a növekedés mintegy 10 milliárd eurós többletterhet jelentett a gazdaság számára, ami közvetlenül rontotta a növekedési kilátásokat és a költségvetési mozgásteret.
Béremelés alacsony növekedés mellett
A kedvezőtlen külső környezet ellenére a kormány több gazdasági célt is teljesített – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte, hogy
az idei évben 11 százalékkal emelkedik a minimálbér,
miközben a gazdasági növekedés mindössze 1 százalék körül alakul. Orbán Viktor hangsúlyozta: ilyen mértékű béremelésre más európai ország nem volt képes hasonló gazdasági környezetben, ezt a kabinet a válság ellenére is meg tudta valósítani.
A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban a miniszterelnök felidézte, hogy a kormány visszaépítette a 13. havi nyugdíjat, és megkezdte a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetését is. Elmondása szerint a következő ciklus végére ezt teljes egészében ki kívánják építeni.
Orbán Viktor kiemelte a családok fontosságát is
A családpolitikai intézkedésekről is beszélt Orbán Viktor, kiemelve, hogy a kormány megduplázta a gyermekek után járó adókedvezményt, valamint olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek közvetlenül növelik a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét.
Ide sorolta az édesanyák személyijövedelemadó-mentességét is, amely azok számára érhető el, akik legalább két gyermeket vállalnak. A miniszterelnök kiemelte, hogy ezzel a kormány célja
- a családok pénzügyi megerősítése
- és a gyermekvállalás ösztönzése.
A miniszterelnök a munkaalapú gazdaság fenntartását hangsúlyozta, kiemelve, hogy 2010 óta jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma, és célként jelölte meg az 5 millió dolgozó elérését, valamint az egymillió forintos átlagjövedelmet. Emellett arra figyelmeztetett, hogy
az európai gazdaság helyzete romlik, miközben az Európai Unió jelentős hiteleket vesz fel, amelyeket részben Ukrajna támogatására fordítanak.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy ezek a konstrukciók hosszú távon a tagállamok, így Magyarország számára is pénzügyi terheket jelenthetnek.
Energiaárak, üzemanyag és költségvetési nyomás
A miniszterelnök kitért arra is, hogy a közel-keleti konfliktus tovább növeli az energiaárakat, ami újabb kihívást jelent a gazdaság számára. Hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a magas világpiaci árak ellenére fenntartsa a rezsivédelmi és üzemanyagárakat mérséklő intézkedéseket. Állítása szerint ezek nélkül az üzemanyag ára akár ezer forint körüli szintre is emelkedhetne. Hozzátette, hogy a jövőben olyan gazdaságpolitikára lesz szükség, amely képes kezelni a tartósan magas energiaköltségeket.
A miniszterelnök a migrációról és a magyar munkaerőről is beszélt
A beszédben gazdasági összefüggésben jelent meg a migráció kérdése is. Orbán Viktor szerint a közel-keleti helyzet és az iráni térség instabilitása újabb migrációs hullámot indíthat el Európa felé, ami szerinte gazdasági és társadalmi terheket róhat az uniós országokra. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Magyarország számára a gazdasági stabilitás megőrzésének egyik feltétele a migrációs nyomás kezelése.
Összegzésként Orbán Viktor a következő évekre a „védekező” gazdaságpolitika szükségességét hangsúlyozta. Mint mondta, a cél az, hogy Magyarország kimaradjon a háborúk közvetlen és pénzügyi következményeiből, miközben megőrzi a lakosság jövedelmét és a gazdaság működőképességét. A miniszterelnök szerint
a következő időszakban a stabilitás és a kiszámíthatóság válik a gazdaságpolitika kulcselemévé.
Ajánlott videók
