Az állam 15 százalékot szerezhet a magyar Erste Bankban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHáromoldalú megállapodást írt alá a magyar kormány, az Erste Bank AG és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) arról, hogy a magyar állam és az EBRD 15-15 százalékos tulajdonrészt szerezhet a magyarországi Erste Bankban, emellett a jövő évtől csökkennek a hazai hitelintézeti szektor terhei.
A kormány az Erste piaci pozícióját erősítené a tőkejuttatással, és abban is bízik, hogy a hitelintézet a jövőben a korábbinál erőteljesebben vesz részt a hazai gazdaság finanszírozásában. A bank a következő három évben több programot is indít ennek érdekében. Közleményük szerint ennek része lesz egy 250 millió eurós hitelfolyósítási program, amelynek részét képezi egy köztisztviselők számára készített csomag is. A tervekben szerepel egy 100 millió eurós energiahatékonysági hitelprogram, és egy 200 millió eurós hitelezési keret elsősorban az agrárszektor finanszírozására.
Hogy mennyit fizet az Erste-pakettért az állam, még nem tudni. Az Erstét előbb még át kell világítani, és az árról sem állapodtak meg – közölte Orbán Viktor miniszterelnök az aláírást követő sajtótájékoztatón. Az Erste Bank Hungary konszolidált sajáttőkéje a legutolsó publikált mérlege szerint 2013 végén 183,8 milliárd forint volt, a bank azonban veszteséges, 2014-ben a hiteladósokkal való elszámoltatás miatt több mint 360 millió eurót kellett céltartalékolnia, emiatt az első kilenc hónapot 370 millió eurós veszteséggel zárta.
Elképzelhető, hogy a bankadót korábban sokat bíráló Andreas Treichl, az Erste AG vezérigazgatója azért is egyezett meg a kormánnyal, mert nem kívánta már tovább finanszírozni a veszteségek miatt szükséges tőkeemeléseket. Treichl azt is elmondta a sajtótájékoztatón, hogy a magyar államtól kapott pénzt tőkeemelésnek tekintik, nem más magyarországi bankok felvásárlására szánják. Az akvizícióktól teljesen azért nem zárkózik el az osztrák bank, a Citigroup eladósorba került magyar és cseh lakossági üzletága például érdekli őket.
Nagyon fontos része a kormány, az Erste és az EBRD közötti megállapodásnak, hogy jövőre csökkenni fog a bankokat sújtó különadó. A pontos számítási metódust Orbán nem részletezte, de mind az adóalap, mind a kulcs változhat, és ezek eredőjeként 2016-ban 60 milliárd forinttal mérséklődhet a tavalyi évben csaknem 150 milliárd forintot kitevő közteher. 2017-ben kisebb mértékben, de még tovább csökken a bankadó, de így is a legmagasabb maradhat még a teher Európa-szerte, de azt ezt követő években is jöhet még mérséklés, a cél ugyanis az európai átlag elérése.
Orbán dicsérte a bankokat a bankadóval kapcsolatban. A 2010-es bevezetés után a kormányfő szerint a szektor korrektül betartotta a szabályokat. A mostani köztehercsökkentésre azért nyílt lehetőség, mert az ország visszatért a növekedési pályára. A döntést Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke is dicsérte, a szakember szerint Magyarországnak erős bankokra van szüksége a növekedéshez, emellett ez a lépés fontos üzenet a külföldi befektetőknek, tőkét vonzhat Magyarországra.
Száguldottak a bankrészvények
A bankadó mérséklésének hírére az OTP árfolyama egész nap 3900 forint körül volt, a bejelentés után viszont megugrott, és 4,85 százalékos emelkedést követően 4110 forinton zárt a Budapesti Értéktőzsdén. A forgalma is kiemelkedő volt, megközelítette a 14 milliárd forintot. Az FHB részvényének kurzusa is csaknem 4 százalékot emelkedett.A magyarországi érdekeltségekkel rendelkező osztrák bankpapíroknak is jó napja volt. Az Erste AG 2,8 százalékos pluszba lendült délutánra, a Raiffeisen Bank International pedig több mint 3,5 százalékot emelkedett.
A magyarországi érdekeltségekkel rendelkező osztrák bankpapíroknak is jó napja volt. Az Erste AG 2,8 százalékos pluszba lendült délutánra, a Raiffeisen Bank International pedig több mint 3,5 százalékot emelkedett. -->
