Elszámolás: vészhelyzetben
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságCsak a túlzottdeficit-eljárás alatt álló országok esetében lesz lehetőség arra, hogy a korábbi nyugdíjreform kapcsán keletkezett költségeket az unió államháztartási statisztikája figyelembe vegye. Lengyel lapértesülések szerint ez a kompromisszum körvonalazódik az Európai Bizottság előtt heverő javaslat kapcsán, amelyet még a nyár végén terjesztett elő kilenc tagállam, köztük Magyarország.
Miközben a kezdeményezők az államháztartási adatokból – mind az adósságból, mind a deficitből – egy az egyben levonhatóvá tennék a magánnyugdíjpénztárak megjelenésével keletkezett költségvetési mínuszokat, a jelek szerint erre nem lesz mód a jövőben sem. Egyelőre nem lehet biztosat tudni, hiszen a legutóbbi pénzügyminiszteri csúcson szóba sem került a nyugdíjelszámolások kérdése, a végső határidő pedig október vége, ám brüsszeli források szerint a már említett kompromisszumra van a legnagyobb esély. Így ugyanis a hivatalos statisztikákat nem kell „felpuhítani” az éppen a büdzsészigor fokozására és a szabályszegők ellen szankciók bevezetésére készülődő unióban, ugyanakkor a „kilencek” sem térnének haza üres kézzel a tárgyalásokról. Azt egyelőre szintén nem tudni, hogy a második pillér bevezetésének – vagyis a nyugdíjreformnak – a számlájára írható költségeket teljes egészében figyelembe vehetik-e a jövőben a túlzottdeficit-eljárással érintett országok, vagy annak csak egy részét. A költségvetési politikák jelen állását figyelembe véve inkább ez utóbbi megoldás tűnik valószínűnek. Az sem teljesen világos, hogy a kedvezőbb elszámolási mód választására már a túlzottdeficit-eljárás megindításával lehetőség nyílik, vagy csak akkor, amikor az EU valóban élesítené a renitensekkel szemben a szankciókat.
Magyarország számára egyébként a kérdés a költségvetési hiány tekintetében mintegy 370 milliárd forintot jelent, ez a GDP közel 1,5 százalékának felel meg. A kilencek érvelése annyiból jogos, hogy a jövőben az uniós eljárásokban is a jelenleginél sokkal nagyobb szerepe lesz a GDP-arányos deficitmutatónak, így azonban éppen a közpénzügyek hosszú távú stabilitását potenciálisan javító nyugdíjreformokat bevezető országok kerülnének hátrányos helyzetbe.
Az már más kérdés, hogy hazánkkal szemben jövőre elvileg lezárul a túlzottdeficit-eljárás. A jelek szerint tehát az új elszámolási szabályok – ha egyáltalán rábólint az Európai Bizottság – csupán egyetlen évig kedveznének a magyar büdzsének. A lengyelek, lettek, litvánok és románok két évet kapnának, a csehek és szlovákok pedig hármat. KR
A büntetés az utolsó lépés
Az már biztos, hogy a nyugdíjreform elszámolásával kapcsolatos kérdések terítékre kerülnek a most formálódó csomag kapcsán. Ez utóbbiban egyébként többek között az szerepel – jelen állás szerint –, hogy az unió akár az adott ország GDP-jének 0,2 százalékáig terjedő bírságot is kiszabhat költségvetési kihágások esetén. A GDP 0,1 százalékának megfelelő mértékű lenne a büntetés akkor, ha nem az államháztartási, hanem a makrogazdasági, versenyképességi mutatók terén tapasztalható „elcsúszás”. Persze a pénzbüntetés már az utolsó lépés lenne. Ennek bevetése előtt a tervek szerint az unió kamatozó, majd nem kamatozó betétek képzését írná elő.A szankciók alkalmazása félautomatikus lenne, vagyis a miniszterek tanácsa minősített többséggel elejét veheti az amúgy mindenképpen hatályba lépő rendelkezéseknek.
A szankciók alkalmazása félautomatikus lenne, vagyis a miniszterek tanácsa minősített többséggel elejét veheti az amúgy mindenképpen hatályba lépő rendelkezéseknek. A túlzottdeficiteljárás határideje (a háromszázalékos hiány elérésére) 2011 Magyarország, Málta
2012 Belgium, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Olaszország, Románia
2013 Ausztria, Csehország, Franciaország, Hollandia, Németország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia
2014 Írország, Nagy-Britannia, Görögország
Forrás: EB, VG-gyűjtés-->
