Elvesztegetett évek: egy évnyi GDP veszett el - Heim bírálja az MNB-t
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNem csak ciklikus válság van, hanem szerkezeti gondok is, amit elhibázott gazdaságpolitika eredményezett – mondta a kiadvány bemutatóján Heim Péter, az intézet vezérigazgatója. A világgazdasági környezet ráerősített ezekre a folyamatokra. Semmiképpen sem egy-két év munkája szükséges a kilábaláshoz.
A külföldi tőkét úgy engedtük be, hogy a piacainkat értékesítettük, de valós versenyhelyzet nem tudott kialakulni. Az állami monopólium így magánkézben működött tovább, a kkv-k nem tudtak becsatlakozni beszállítóként a termelésbe. Emellett egy fokozatos eladósodási folyamat figyelhető meg, amit a hosszú távon nagy külső hiány indukál. A fiskális környezet fenntarthatatlan, amelyre eleinte egy szigorú monetáris politika válaszolt, de 2005-2006-ban a nagy fiskális lazítás ellenére lazult a monetáris politika is. A kiigazítási időszakban viszont túl szigorú maradt a kockázati felárakra hivatkozva. Az elmúlt évekre az utolsó kiigazítást kivéve a fűnyíróelv volt jellemző, szerkezeti átalakítás nélkül.
A multinacionális vállalatok sokkal kevesebb adót fizetnek be, mint a kkv-k, tehát amellett, hogy jutányos áron bevásárolták magukat, most agyon vannak támogatva. Szükség van ezekre a vállalatokra, de arra kell törekedni, hogy beszállítói rendszer épüljön ki a hazai vállalatokból.
Nehezíti a dolgunkat, hogy az elégtelen szakképzésünk miatt mára nem rendelkezünk nagy mennyiségű képzett munkaerővel. Ez ahhoz vezethet, hogy egy valamivel alacsonyabb munkanélküliség esetén is újra inflációs nyomás alakulhat ki. Emellett a külgazdasági politikánk is hagy maga után kívánnivalót, amíg a fejlett nyugat-európai államok határozzák meg a növekedésünket, és kis súllyal rendelkeznek a gyorsabban növekvő térségek.
A monetáris politika felhígulása a szakember szerint egybevág a monetáris tanács 2004-2005-ös kibővítésével. Több érvet lát az MNB és a PSZÁF összevonása mellett, mint ellene. Kritizálta a jegybank lassú reakcióját a források lejáratának rövidülésére. Míg az EKB már tavaly nyáron meghirdetett például jelzáloglevél-programot, az MNB idén februárig várt ezzel a lépéssel. Meglett volna az eszköze a jegybanknak, hogy a devizaeladósodást kordában tartsa, például nagyobb tartalékolást megkövetelve. Ha ezt ki is kerülték volna a bankok, akkor sem kellett volna például ekkora IMF-hitelt felvennünk. A problémáinkon most nem segítene, ha bemenekülnénk az euróövezetbe, ezt a görögök példája is mutatja – érvelt Heim.
Jelentősen csökkent a potenciális növekedésünk jelentősen csökkent, 1,5-2 százalék körül van – fejtette ki Mellár Tamás kutatási igazgató. Ezt kellene növelni, mert így egy élénkítés újra fenntarthatatlan pályára állítaná a gazdaságot. A valós és potenciális GDP szétnyílása eredményezte a nagy külső és belső eladósodáshoz.
A külföldi tőke szerepe mára 50 százalék körüli a GDP-ben, de amíg a külföldi és a hazai vállalkozások egész más karakterrel rendelkeznek, eltérő módon működnek. Nagyjából egy évnyi GDP veszett el az elmúlt években azáltal, hogy ennyire szétnyílt a GDP és a GNI.
A támogatások és adókedvezmények egy 800-900 milliárd forintra tehető egyenként.
Előbbiek nagy részét a hazai vállalkozások kapják, a külföldiek pedig az adókedvezmények nagy részét. A külföldi tőkének akkor van a hazai gazdaságra pozitív hatása, ha annak beilleszkedését a gazdaságpolitika is elősegíteni, enélkül nem lehet kihasználni azokat az előnyöket, amiket magukban hordoznak (technológia, munkaszervezés). Mellár azonban leszögezte, hogy a monopolhelyzetek kezelése nem jelent államosítást, csak a verseny kiszélesítését, a hazai vállalkozások bevonását.
