Varga új csomagja csapás volt a kiszámítható gazdaságpolitikára

Az eredményt nem szabad elvesztenünk, ezt meg kell tartanunk - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről. Vannak olyan folyamatok, amelyek jók az emberek számára, például az infláció csökkentése, ám ezek nem feltétlen jó az államkassza szempontjából. Nem szabad Málta sorsára jutva visszakerülni a deficiteljárásba, ezért újabb intézkedésekre van szükség - mondta.

Két javaslat kerül ma a parlament elé - mondta Varga Mihály. Kezdeményezik a pénzügyi tranzakciós illeték módosítását. Eddig 0,3 százalék volt az illeték mértéke, ez 0,6 lesz, és megszűnik a 6000 forintos felső limit is. A számlák közti utalásnál a 0,2 százalékos mérték 0,3-ra nő. A 6000 forintos korlát itt megmarad.

A távközlési adó módosul: 2 forintról 3 forintra nő a céges vállalkozásokat terhelő adó, a felső korlát 2500-ról 5000 forintra nő. A bányajáradék 12-ről 16 százalékosra nő. Az egészségügyi hozzájárulás 6 százalékos lesz a kamatokra vonatkozó tőkejövedelmek esetében.

A kormány javasolja, hogy legyen állami garancia amellé a hitelfelvétel mellé, amely az e-útdíj bevezetésében segíti a fuvarozókat.

301 milliárdot tervezett a kormány a tranzakciós illetékből az egész évre, ehelyett májusig 52 milliárd folyt be - indokolta a miniszter a lépést.

92 milliárd forintos zárolás jön a májusi döntés értelmében, ez érinti a közmédiát is - válaszolta egy kérdésre Varga. A zárolás mértékét a médiahatóság tudomásul vette - mondta. A háztartások rendkívül gyorsan reagáltak az új illetéktípusra, ezért is folyt be kevesebb szerinte.

Varga azt is közölte, hogy a korábbi csomag második pillérét újragondolják. Létrehoznak egy alapot, amiből finanszírozhatják a nagyberuházásokat, így például a stadionépítéseket.

A reklámadó bele fog kerülni a költségvetés módosításába, az ebből várható bevétellel is számolni fognak.

Arra a kérdésre, hogy családonként milyen hatása lesz a megszorításoknak, Varga annyit mondott: ez a fogyasztási szokásokon múlik.

Az új intézkedések augusztus 1-jétől léphetnek hatályba.

„A bevételnövelő lépéseket kiadásnövelő intézkedések követhetik, azaz a költségvetési szigorítás a lazítást készítheti elő” – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza szerint azért is jelenthették be most a bevételnövelő lépéseket, mert az Ecofin ezen a héten szavaz arról, hogy Magyarország ellen megszűnjön-e a túlzottdeficit-eljárás.

Az Európai Bizottság ugyan 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt vár idén és jövőre is a legfrissebb prognózis szerint, ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten belengetett bizonyos lazító lépéseket. „A pedagógusok életpályamodelljének bevezetése például kiadásnövelő intézkedés, ami növelheti a hiányt is, és ezt ellensúlyozzák a bevételnövelő lépések” – mondta Török Zoltán.

A tranzakciós illeték emelése a „legnagyobb falat”, ami éves szinten 50-70 milliárd forintos pluszbevételt is hozhat az államnak, a teljes Varga-csomag pedig a 120 milliárdot is meghaladhatja, ami a GDP 0,4%-a – vélte Török. Idén időarányosan 50 milliárd körüli lehet a többletadó-bevétel.

„A tranzakciós adó tervezett módon történő emelése ugyanakkor nem mond ellent a készpénzfelvétel szankcionálásának” – tette hozzá.

„Az intézkedésekre véleményünk szerint nem lett volna szükség, mivel a májusig az éves költségvetési hiányterv 63,5%-a teljesült, ami nem mutat jelentősebb elmaradást a korábbi évekhez viszonyítva” – vélte Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. „A pénzügyi tranzakciós illeték esetében valóban keletkeztek elmaradások, azonban ennek fedezésére a kormány már elrendelt zárolást a tartalékokból” – tette hozzá.

„Az eredeti hiányterv pótlólagos intézkedések nélkül is teljesíthető lett volna, ezért várakozásunk szerint a korábban elrendelt költségvetési zárolások az év második felében akár feloldásra is kerülhetnek, az eddigi intézkedések fenntartásával pedig a hiány a tervezettnél alacsonyabb is lehet” – hangsúlyozta a közgazdász.

Suppan szerint „a most bejelentett intézkedések ugyanakkor eloszlathatják azt a reményt, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését követően a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válik azáltal, hogy a költségvetés tarthatósága elvileg nem követeli meg egyes adónemek és illetékek emelését, vagy újabbak kivetését”.