BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megérheti a burjánzó kert, okkal parkoltatnák sokan a fűnyírót

Egyre több szakértő szerint nem feltétlenül a tökéletesre nyírt gyep jelenti az ideális kertet. A kutatások alapján már az is pozitív változást hozhat, ha a kerttulajdonosok májusban ritkábban veszik elő a fűnyírót: a természet fellélegezhet, miközben a háztartási kiadások is csökkenhetnek. A háttérben egyre népszerűbb nemzetközi kezdeményezés, a No Mow May, vagyis a Ne nyírj májust mozgalom áll. Az irányzat hívei szerint a túl gyakori fűnyírás rontja a kertek biodiverzitását, tetemes költséget jelent a tulajdonosoknak, miközben a rövidre vágott pázsit valójában alig nyújt élőhelyet a rovaroknak.

A szakemberek szerint a tökéletesen karbantartott gyep sok esetben inkább esztétikai elem, mint valódi ökológiai tér. Májusban ugyanis tömegesen nyílnak azok a vadvirágok – például a pitypang, a herefélék vagy a százszorszép –, amelyek nélkülözhetetlen táplálékforrásai a méheknek, poszméhekek és pillangóknak. Annak az állításnak az alapja, hogy ilyenkor nem érdemes a fűnyírót elővenni, nem a természet iránti reflektálatan elköteleződés, hanem racionális pénzügyi, ökológiai belátást – derül ki az Origón megjelent összeállításából a fűnyírás egyik aktuális kérdéséről.

fűnyírás, illusztráció
A májusi fűnyírás szükségessége már nem olyan egyértelmű, mint korábban / Fotó: Pexels

A zöld sivatag problémája köthető a fűnyíráshoz

A lap szerint a brit Plantlife természetvédelmi szervezet 2019-ben indította el a mozgalmat, elsősorban a drasztikusan csökkenő számú beporzó rovarok védelmében. 

Vizsgálataik szerint a ritkábban nyírt kertek akár tízszer több nektárt termelhetnek, mint a hagyományos gyepek.

A kezdeményezés nem azt jelenti, hogy a kertet teljesen magára kell hagyni. A természetközeli kertek továbbra is lehetnek rendezettek: sokan például csak bizonyos részeket hagynak magasabbra nőni, miközben ösvényeket nyírnak a gyepbe vagy rendben tartják a kerítés menti sávokat.

A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az invazív növényeket – például a parlagfüvet – továbbra is irtani kell.

Aki nem szeretné az egész kertet érintetlenül hagyni, kisebb vadvirágos zónákat is kialakíthat egy-egy félreeső területen.

A magasabb fű nemcsak a rovarvilágnak kedvezhet. A hosszabbra hagyott fű jobban árnyékolja a talajt, így az lassabban szárad ki a nyári melegben. 

Ritkábban kell öntözni, miközben a mélyebb gyökérzet ellenállóbbá teszi a füvet a hőhullámokkal és az aszállyal szemben.

A szakemberek szerint a természetesebb kertek hosszú távon kevesebb gondozást igényelnek, és jobban alkalmazkodnak a szélsőséges időjárási viszonyokhoz.

A fűnyíráson is lehet spórolni

A ritkább fűnyírás pénzügyi előnyökkel is járhat. A kerttulajdonosok több területen is csökkenthetik a kiadásaikat:

  • kevesebb üzemanyag fogy,
  • alacsonyabb lehet az áramfogyasztás,
  • ritkábban kell karbantartani a fűnyírót,
  • és az öntözési költségek is mérséklődhetnek.

A május végén megnőtt füvet nem érdemes azonnal teljesen rövidre vágni. A hirtelen visszanyírás sokkolhatja a növényeket és a gyepben élő apró szervezeteket is. A legjobb megoldás a fokozatos nyírás: több lépésben célszerű visszaállítani a kívánt fűmagasságot, miközben a levágott füvet ajánlott összegyűjteni, hogy ne akadályozza az új hajtások fejlődését.

A természetközeli kertészkedés népszerűsége világszerte folyamatosan nő. Egyre többen alkalmaznak olyan megoldásokat is, mint az esőkertek kialakítása, amelyek segítenek a csapadék helyben tartásában és a talaj vízellátásának javításában.

További részletek az Origo cikkében olvashatók.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.