A reálbérek emelkedésének búcsút mondhatnak a nyugat-európai és az amerikai munkavállalók
Egyre kevesebbet érnek a reálbérek a gazdag országokban, mert az iráni háború okozta energiasokk pörgeti az inflációt. Ez a helyzet az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság mellett az Európai Unióban is, szakértők előrejelzése szerint az eurózónában idén egyáltalán nem nőnek majd a reálbérek.
Az adatok egyértelműen alátámasztják ezt: az Egyesült Államokban az infláció éves bázison 3,8 százalék volt áprilisban, az átlag órabér azonban csak 3,6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az Egyesült Királyságban 3-3,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az első negyedévben, miközben a reálbérek csak 0,1 százalékkal.
Az Európai Unió keleti tagállamaiban jelentős ugyan a bérnövekedés, különösen kiemelkedik a magyar (alacsonyabb bázisról indult, ezt azért jó látni),
az eurózónában azonban nem tartják a lépést az inflációval,
amely az Európai Bizottság közleménye szerint áprilisban 3 százalék volt.
Az iráni háború magasan tartja az inflációt
A helyzet várhatóan nem is javul a közeljövőben, bár látszik némi reménysugár a közel-keleti konfliktus diplomáciai lezárására. Az iráni háborúnak azonban hosszú távú következményei lesznek a globális energiaellátásra. Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency – IEA) ügyvezető igazgatója szerint két évbe telik, míg helyreáll a termelés a Perzsa-öbölben.
„A háború felborítja az ellátási láncokat, és a korábbinál magasabb árakat fog okozni, még akkor is, ha holnap megnyílik a Hormuzi-szoros” – figyelmeztetett Diane Swonk, a KPMG US vezető közgazdásza is.
Az infláció tehát még egy ideig magas marad, és az energiaárak tovagyűrűző hatásának megállítása lesz a feladata az Európai Központi Banknak (EKB) is. A fogyasztói árak emelkedésével pedig nem fognak lépést tartani a bérek.
Franciaországban már csökkenhetnek a reálbérek
Claus Vistesen, a Pantheon Macroeconomics makroközgazdásza szerint az eurózónában nulla közeli szinten nőnek az idén a reálbérek, és
akár már most is mélyen negatív tartományban lehetnek olyan országokban, mint például Franciaország,
ahol nincs költségvetési mozgástér a fogyasztók védelmére.
A Nemzetközi Valutaalap szerint a francia deficit a GDP 5,1 százaléka volt tavaly, és aligha éri el az ígéreteknek megfelelően 2029-re a Brüsszel által elvárt 3 százalékot.
További intézkedések nélkül az adósság továbbra is magas maradna, és növelné a későbbi fájdalmasabb megszorítások kockázatát – figyelmeztetett a szervezet a Reuters tudósítása szerint.
A kiadások visszafogása tovább lassítja a gazdasági növekedést
A reálbérek csökkenése azzal a következménnyel jár, hogy a háztartások visszafogják a kiadásokat, ami lassítja a gazdasági növekedést, és arra kényszeríti a vállalatokat, hogy a kereslet lassulása miatt munkahelyeket szüntessenek meg.
Ha viszont a munkavállalóknak sikerül béremelést kicsikarniuk, az tartós inflációt eredményez akkor is, amikor az energiaárak elkezdenek csökkenni. Erre számít Michael Feroli, a JPMorgan vezető amerikai közgazdásza, aki szerint a reálbérek csökkenése „kizárólag a közel-keleti konfliktus eredménye”, így ha újra megnyílik a Hormuzi-szoros, akkor azok növekedni kezdenek.
Swonk nem ért egyet. Szerinte a magas infláció „szűkíti a profitmarzsokat és visszafogja a munkaerő-felvételt”. „Így válnak a tartós inflációs hullámok munkaerőpiaci problémává” – nyilatkozta a brit Financial Timesnak.
Nehéz helyzetben a szakszervezetek
Az EKB folyamatosan követi a béreket, és legfrissebb jelentésében az átlagosan 1,8 százalékos első negyedéves növekedés után
- 2,1 százalékosra számít a második,
- és 2,6 százalékosra a harmadik és a negyedik
negyedévben a tavalyi 3 százalék után.
Ez azt jelenti, hogy
a szakszervezetek idén nehezen tudnak a korábbihoz hasonló nagyvonalú feltételeket kicsikarni.
Gyenge helyzetben vannak Németországban is, bár jó kezdte az évet a gyengélkedő gazdaság, 0,3 százalékkal nőtt az első negyedévben a tavalyi utolsóhoz képest – de ott legalább az üzemanyagok adójának csökkentése nyújt némi védelmet.
Spanyolország 3,5 milliárd eurónyi áfát enged el az energián, Olaszországban szintén csökkentették az üzemanyagok jövedéki adóját. A francia fogyasztók erre nem számíthatnak, mert a párizsi kormánynak nincsen módja adócsökkentésre.
