Mit tervez Matolcsy az MNB-ben?
A világ vezető jegybankjai által a válság kezdete óta alkalmazott nemkonvencionális monetáris politikai eszközök egy része a bankoknak nyújtott likviditást. Ezek célja a tömeges bedőlések megelőzése volt – hasonlóan a valamivel később bejelentett vállalatikötvény-, illetve jelzáloglevél-vásárlásokhoz. Ezek a magyar gyakorlatból sem hiányoztak, swap-programokat az MNB már 2008 októberében meghirdetett. A devizalikviditás-nyújtás az „új MNB” eszköztárába is bekerülhet, de – mint Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvény üzletág-vezetője hangsúlyozza – ehhez az EKB-val, esetleg a svájci jegybankkal közös programok kellenének.
A Fed mennyiségi lazítási programjai az állampapír-hozamok (Operation Twist) és a jelzáloglevél-hozamok (QE3) leszorításával a befektetőket a kockázatosabb eszközök vásárlása felé próbálják szorítani. Ezt a magyar piacon nehéz megismételni, hiszen a jelzáloglevél-piac kicsi, vállalatikötvény-piac pedig gyakorlatilag nem létezik. (Az MNB 2010-ben indított egy jelzáloglevél-programot, amely azonban „érdeklődés hiányában” még abban az évben lezárult.) A következő logikus lépés a Fed részéről a részvényvásárlás lehet – ez az MNB esetében sem zárható ki, bár kérdéses, hogy mekkora lendületet adhat a gazdaságnak, ha „állami” részvények parkolnak a jegybanknál.
A reálgazdaságot közvetlenül befolyásoló lépések közül a Bank of England „funding for lending” programja emelhető ki, amelynek keretében a pénzintézetek kedvező feltételekkel kapnak finanszírozást, amennyiben abból lakásépítéseket, kisvállalatokat hiteleznek. A tapasztalatok nem túl bíztatóak – de nem zárható ki hasonló konstrukció Magyarországon sem. Figyelemre méltó a dél-koreai jegybank 2009-ben indított programja, amelybe egy kkv-kat támogató állami szervezet is belépett, és amely hozzájárult ahhoz, hogy a magánszektornak nyújtott hitelállomány aránya a válság alatt nem csökkent.
Ha Matolcsy György lenne az elnök, akkor nagyon valószínű, hogy a jegybank állampapírokat vásárolna, és alacsonyan tartaná a hozamokat – mondta lapunknak Tatha Ghose, a Commerzbank vezető elemzője. A devizatartalékból való „monetáris finanszírozás” – mint arra Pasquale Diana, a Morgan Stanley vezető elemzője is figyelmeztetett – ugyanakkor Brüsszelben és Frankfurtban is nemtetszést kelthet.
Találgatások a majdani intézkedésekről
Az elmúlt hetekben több „ötlet” is felmerült arról, hogy milyen intézkedéseket hozhat az MNB a tavaszi vezércsere után. Patai Mihály vetette fel, hogy az MNB esetleg eltörölné a kötelező tartalékok utáni kamatfizetést, ami gyakorlatilag egy újabb – nagyjából 25 milliárd forintra rúgó – bankadó kivetését jelentené, és nehezen összeegyeztethető a hírekkel, amelyek szerint a kormány a szektorral „a kapcsolat konszolidálására” törekszik. Olvashattunk a kéthetes – esetleg az egynapos – jegybanki kötvényállomány esetleges csökkentéséről is. Ez Orbán Gábor szerint kiszámíthatatlanná tenné a pénzpiaci kamatok mozgását és csökkentené a forint mint carry-deviza vonzerejét. A devizatartalék viszont csak az államadósság csökkentése céljából mozgósítható – hangsúlyozza az Aegon üzletágvezetője.
- Az elfogadható fedezetek bővítése
- A tartalékszabályok enyhítése
- Hiteleszközök (hosszabb futamidejű fedezett hitelek)
- Vezető jegybankok összehangolt lépései
- „Rendkívüli válsághitelek” (Fed: 29 milliárd dollár a Bear Stearnsnek, 85 milliárd dollár az AIG-nek)
A reálgazdaság támogatása
- Közvetlen hitelek vállalatoknak, alkalmanként (pl. koreai jegybank) a kisvállalatokat külön megcélozva
- Finanszírozás a hitelezés beindításáért („Funding for lending”, BoE)
Kötvényügyletek
- Vállalatikötvény-vásárlás
- Jelzáloglevél-vásárlás (Fed–QE3)
- „Csereprogram” (Operation Twist, hosszú lejáratú állampapírok vásárlása, rövid lejáratúak eladása)
- Kockázatmentes eszközök vásárlása (Fed, BoE)
- Kockázatos eszközök vásárlása (EKB)
Kommunikációs eszközök
- az alapkamat első módosításának várható időpontjára adott prognózis (Fed) -->
