Nem lesz IMF-megállapodás?
Tapodtat sem tágít Orbán Viktor a jegybank megadóztatásától, az ingatag lábakon álló 2013-as költségvetést pedig, folytatva a rohamtempót, szeptember végéig le szeretné zárni - értesült az [origo] kormányzati szereplőktől.
Nem kívánja átírni a jövő évi költségvetést a Nemzetgazdasági Minisztérium, a tárca védi azt a változatot, amelyet a parlament július közepén fogadott el - ezt üzeni az a dokumentum, amelyet a szaktárca juttatott el a héten a Költségvetési Tanácsnak (KT).
A júliusi szavazás során azonban beépítették a honatyák a 300 milliárd forintosra becsült adókiengedéssel járó munkahelyvédelmi akciótervet, amelyet csak részben fedezne a jegybank megadóztatása, a remélt IMF-megállapodás miatti kamatkiadás-csökkenés és a megvédett munkahelyeknek köszönhetően meglóduló fogyasztás termelte pluszbevétel.
Az [origo] információi szerint a KT-hoz korábban eljutott anyag lényegében ugyanazokat a számokat és érveket, feltételezéseket ismétli meg, amelyeket a költségvetés összeállításáért felelős NGM másfél hónappal ezelőtt csatolt a költségvetési szavazáshoz beadott munkahelyvédelmi akciótervhez. Így például a jegybank által számított összeg többszörösére, 150 milliárd forintnál is több megtakarításra apellál a tárca abból, hogy létrejön megállapodás az IMF-fel és az EU-val, és így csökken az állampapírok hozamán a kamatteher. Az anyag kalkulál a jegybank megadóztatásával és az abból remélt 120 milliárd forint bevétellel is.
Az NGM által a KT-nek átküldött anyag nem tölti fel érdemi tartalommal, hogy milyen új intézkedések fogják hozni azt a 160 milliárd forintot, amelyet a kormányoldal betervezett az adóbeszedés hatékonyságának javítása címszó alatt. A dokumentum felsorol néhány lépést, amelyek már idén is élnek, vagyis azokból jövőre pluszbevétel aligha keletkezik.
A lap úgy tudja, az adóhivataltól csak nemrég kérte a kormány, hogy adjon tippeket arra, miből lehetne pluszbevételt beszedni, vagyis - megerősítve korábbi információnkat - úgy mondott be másfél hónapja 160 milliárd forintos pluszbevételt az NGM, illetve a kormány, hogy fogalmuk sem volt, hogyan teremtik elő ezt a pénzt.
A kormány, illetve az NGM jelenlegi álláspontja azt a veszélyt hordozza, hogy a júliusban újraindult IMF-tárgyalások nem folytatódnak. Bár a kormányfő még az első forduló után nem sokkal úgy nyilatkozott, szeptemberben jöhetnek vissza a nemzetközi szervezetek delegációi, azt nemcsak a jegybankadóhoz ragaszkodás hiúsíthatja meg.
Az [origo] információi szerint a Valutaalap és az Európai Bizottság szerint jóval nagyobb deficit jön ki a költségvetésből, mint amit a kormány mond, a durván 500 milliárdos lyukhoz pedig nem akarnak asszisztálni.
Az sem segíti a tárgyalások folytatását, hogy a kabinet a lap szerint egyelőre nem reagál arra a levélre, amelyet az IMF és a bizottság hagyott hátra még júliusban, mielőtt elmentek volna Magyarországról. Ez pontokba szedi, hogy hol látnak kockázatot a nemzetközi szervezetek, mi az, ahol a kormánynak lépnie kell, ha komolyan gondolja a megállapodást. Ilyen a már említett jegybankadó visszavonása, vagy egy megalapozottabb makrogazdasági feltételezésre alapuló költségvetés.
A Valutaalap és a Bizottság úgy tekint a helyzetre, hogy a magyar kormánynak kell mozdulnia, előremutató dolgot kilátásba helyeznie ahhoz, hogy újra iderepüljenek a küldöttségek. Információink szerint kisebb hidegzuhanyként érte a bizottságot, hogy a kormány válaszlevelet írni - legalábbis egyelőre - nem fog.
Gerry Rice, az IMF külkapcsolatokért felelős igazgatója Washingtonban tegnap azt mondta, hogy a Nemzetközi Valutaalap kapcsolatot tart a magyar kormánnyal és az Európai Bizottsággal, de még nem tűzött ki dátumot, hogy mikor folytatódnak a júliusban megkezdett érdemi tárgyalások a hitelprogramról.
Az igazgató emlékeztetett arra, hogy a júliusi tárgyalások konstruktívak voltak. A párbeszéd folytatódni fog, a megállapodáshoz azonban egyetértés kell néhány meghatározott gazdaságpolitikai területen, beleértve a költségvetés tervezett megerősítésére szolgáló kiegyensúlyozott, fenntartható intézkedéseket és a szerkezeti reformokat, amelyek támogatnák a gazdasági növekedést - tette hozzá.
