Két nagybankot biztosan nem hívott meg Matolcsy a tárgyalásra

15:40

A Magyar Nemzeti Bank szerdán délután fél 4-kor küldött levelében az áll, hogy Nagy Márton és Palotai Dániel, a jegybank ügyvezetői csütörtökön délután fél 1-kor elemzői fórumot tartanak, melynek témája: „A hitelösztönzés jegybanki lehetőségei”.

14:54

Délután az MNB meghívójából kiderült, hogy a jegybank elnöke, Matolcsy György csütörtökön délelőtt 11 órakor sajtótájékoztatót tart.

Az euró/forint árfolyam 300,3-as szintről fordult a Világgazdaság Online értesülésére, miszerint a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa csütörtökön rendkívüli ülést tart a monetáris élénkítés lehetőségeiről. Az eurót délután 302,6 forinton jegyzik.

12:01

Holnap rendkívüli ülést tart a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, ahol a jegybank tervezett gazdaságösztönző lépéseiről lesz szó – értesült a Világgazdaság Online. Az ülés után sajtótájékoztatón ismertetik a tervezett lépéseket.

A Világgazdaság Online értesülése szerint a jegybank vezetői hétfőn egyeztetnek nyolc, Magyarországon működő nagybank vezetőivel is. Információink szerint a nyolc meghívott között nem szerepel az MKB Bank és az Erste Bank.

A Magyar Nemzeti Bank élénkítő lépéseinek bejelentésére hónapok óta vár a piac. Matolcsy György jegybankelnök korábban – akkor még nemzetgazdasági miniszterként – úgy nyilatkozott, hogy a jegybanknak „legalább 12-16 eszköze” lehetne, hogy segítse a növekedési fordulatot.

Fellendítenék a hitelezést

Szerinte a jegybanknak „pontosan azokkal” az eszközökkel kellene támogatni a növekedési fordulatot, amellyel a Fed, az EKB és a Bank of England él. A szóban forgó eszközök egy részét az MNB már – több-kevesebb sikerrel – alkalmazta, más részük a magyar a piacon nem is alkalmazható. Az állampapír-vásárlás, a kisvállalati hitelezés erősítése és – esetleg – a devizatartalék „mozgósítása” azonban ígéretes lehetőségnek tűnik.

Rendkívüli ülést tart az MNB – Beszakadt a forint

Kötvényt vennének?

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a The Wall Street Journalnak adott interjújában tegnap azt mondta, hogy a jegybank állampapírokat vásárolhatna a másodlagos piacon. Szerinte az Európai Központi Bank mintájára valósulhatna meg a program. Hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy korlátlanul és feltételek nélkül vásárolna államkötvényt az MNB.

Nemkonvencionális jegybanki eszközök

Banki likviditásnyújtó ügyletek:
- Az elfogadható fedezetek bővítése
- A tartalékszabályok enyhítése
- Hiteleszközök (hosszabb futamidejű fedezett hitelek)
- Vezető jegybankok összehangolt lépései
- „Rendkívüli válsághitelek” (Fed: 29 milliárd dollár a Bear Stearnsnek, 85 milliárd dollár az AIG-nek)

A reálgazdaság támogatása
- Vállalatikötvény-vásárlás
- Jelzáloglevél-vásárlás (Fed–QE3)
- Közvetlen hitelek vállalatoknak, alkalmanként (pl. koreai jegybank) a kisvállalatokat külön megcélozva
- Finanszírozás a hitelezés beindításáért („Funding for lending”, BoE)

Állampapír-ügyletek
- „Csereprogram” (Operation Twist, hosszú lejáratú állampapírok vásárlása, rövid lejáratúak eladása)
- Kockázatmentes eszközök vásárlása (Fed, BoE)
- Kockázatos eszközök vásárlása (EKB)

Kommunikációs eszközök
- az alapkamat első módosításának várható időpontjára adott prognózis (Fed)

Az új jegybankelnök egyik első intézkedése volt, hogy belső pályázati felhívást tett közzé tanulmányok írására, amelyből következtetni lehet a jegybank várható lépéseire is. A megadott témák voltak:

1. A FED QE programjának és az ECB likviditási hitelprogramjának összehasonlító elemzése.
2. A Bank of England „Funding for Lending” programjának elemzése.
3. Az egyensúlyi kamatláb fogalma, szintje, hatásai a magyar gazdaságban.
4. Az MNB kamatemelő lépéseinek költségei, negatív hatásai a magyar gazdaságban, kiemelten a 2010 utáni időszakban.
5. Az államadósság és az országadósság alakulása 1988 és 2012 között: trendek, okok, nemzetközi összefüggések.
6. A folyó fizetési mérleg alakulása 1998 és 2012 között: trendek, okok, nemzetközi összefüggések.
7. A külső és belső finanszírozási források szerepe a magyar gazdaságban 2000 és 2012 között.
8. A devizahitelek felépülése az állami, önkormányzati, vállalati és háztartási körben 2003 és 2010 között: trendek, okok, mértékek, kockázatok.
9. A devizatartalékolást meghatározó elméleti és gyakorlati összefüggések elemzése Magyarországon.
10. Az MNB elmúlt hónapokban végrehajtott kamatcsökkentő lépések pozitív hatásai a magyar pénzügyi rendszerben és a reálgazdaságban.
11. Az MNB gazdasági növekedést serkentő eszközeinek elemzése, kimelt figyelemmel a banki hitelezést ösztönző eszközökre.
12. Az MNB által 2008 utáni válságidőszakban nem alkalmazott monetáris eszközök elmaradt haszna és költségei.
13. A magyar monetáris politika megújításnak koncepciója és eszköztára.
14. A globális feltörekvő gazdaságok jegybankjai által alkalmazott monetáris eszköztár elemzése, kiemelt figyelemmel a növekedést segítő eszközökre.
15. A kis, nem eurózóna tag uniós tagállamok jegybanki gyakorlatának elemzése.
16. Az MNB monetáris politikai mozgástere az EU jegybanki rendszerében: szabályok, lehetőségek, kötelezettségek.

A jegybank vezetői emellett hétfőn egyeztetnek nyolc, Magyarországon működő nagybank vezetőivel is. Információink szerint a nyolc meghívott között nem szerepel az MKB Bank és az Erste Bank.Világgazdaság Online Kötvényt vennének? Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a The Wall Street Journalnak adott interjújában tegnap azt mondta, hogy a jegybank állampapírokat vásárolhatna a másodlagos piacon. Szerinte az Európai Központi Bank mintájára valósulhatna meg a program. Hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy korlátlanul és feltételek nélkül vásárolna államkötvényt az MNB. Élénkítésről tárgyalt Matolcsy Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének első kétoldalú megbeszélésére került sor kedden Bécsben, ahol Ewald Nowotny osztrák jegybankelnökkel többek között azt tekintették át, miként képesek a központi bankok jegybanki eszközökkel támogatni a gazdasági növekedést – közölte kedden az MNB. A megbeszélés egyik kiemelt témája annak áttekintése volt, miként képesek a központi bankok jegybanki eszközökkel támogatni a gazdasági növekedést az eurozónán belül és azon kívül. Banki likviditásnyújtó ügyletek:

- Az elfogadható fedezetek bővítése

- A tartalékszabályok enyhítése

- Hiteleszközök (hosszabb futamidejű fedezett hitelek)

- Vezető jegybankok összehangolt lépései

- „Rendkívüli válsághitelek” (Fed: 29 milliárd dollár a Bear Stearnsnek, 85 milliárd dollár az AIG-nek)

A reálgazdaság támogatása

- Vállalatikötvény-vásárlás

- Jelzáloglevél-vásárlás (Fed–QE3)

- Közvetlen hitelek vállalatoknak, alkalmanként (pl. koreai jegybank) a kisvállalatokat külön megcélozva

- Finanszírozás a hitelezés beindításáért („Funding for lending”, BoE)

Állampapír-ügyletek

- „Csereprogram” (Operation Twist, hosszú lejáratú állampapírok vásárlása, rövid lejáratúak eladása)

- Kockázatmentes eszközök vásárlása (Fed, BoE)

- Kockázatos eszközök vásárlása (EKB)

Kommunikációs eszközök

- az alapkamat első módosításának várható időpontjára adott prognózis (Fed) -->