Szegény japánokat a jen is húzza

Történelmi csúcsra erősödött tegnap a jen árfolyama a dollárral szemben, ez újabb terheket ró az erősen exportfüggő japán gazdaságra. A földrengés és cunami okozta kár elérheti a 200 milliárd dollárt, a halottak száma több mint ötezerre, az eltűnteké csaknem tízezerre tehető.

Több mint hatvan éve nem látott szintre erősödött tegnap Japán valutája a dollárral szemben. Az amerikai fizetőeszközért mindössze 76,25 jent kellett adni, ez a második világháború óta a legalacsonyabb érték.

A szigetország devizája már a korábbi napokban is fokozatosan erősödött: a pénteki földrengés és cunami óta csaknem hét százalékkal ment fel az árfolyama. Összehasonlításul: 2008 közepén még 120 jenbe került egy dollár, míg az elmúlt hetekben 80-85 jen körül mozgott a kurzus.

Az elmúlt napokban bekövetkezett szárnyalást elemzők főleg arra vezetik vissza, hogy a japán biztosítótársaságok állítólag tömegesen váltják jenre dollártartalékaikat. Ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy finanszírozni tudják a természeti katasztrófa után fellépő, várhatóan horribilis nagyságú kártérítéseket. Emellett más japán cégek is elkezdték eladni külföldi befektetéseik egy részét, hogy legyen elég pénzük a szintén gigászi összegeket felemésztő újjáépítésre. A japán kormány szerint ezt a helyzetet próbálják a spekulánsok a maguk javára kihasználni, így egyre növekszik a jen iránti kereslet.

Mindezeken felül egy újabb körülmény is hozzájárulhatott a történelmi csúcshoz. A Bloomberg által megszólaltatott japán elemző szerint ugyanis a piacok nem hisznek abban, hogy megnyugtató eredményt hozott volna a gazdasági hatalmakat tömörítő G7-ek közép-európai idő szerint tegnap éjjel lezajlott tanácskozása. A telefonos egyeztetés a földrengés és az atomkatasztrófa-veszély pénzpiacokra és gazdaságra gyakorolt hatásait mérte fel, a japán központi bank pedig az itt elfogadott állásfoglalás fényében dönt majd arról, beavatkozik-e a devizapiacokon.

A japán kormány egyelőre nyilatkozatokkal próbál megálljt parancsolni a jen szárnyalásának. Joszano Kaoru gazdasági miniszter tegnap például kijelentette: a biztosítótársaságoknak elég készpénzük és más likvid eszközük van kiadásaik fedezésére. Egyúttal cáfolta, hogy kivonnák befektetéseiket külföldről, és hasonló tartalmú nyilatkozatot tett a helyi pénzügyi felügyelet is.

A kedélyeket próbálta nyugtatni Caroline Atkinson, a Nemzetközi Valutaalap szóvivője is: szerinte Japánnak megvan a pénzügyi kapacitása a földrengés és a cunami után keletkezett humanitárius és infrastrukturális gondok kezelésére. A szigetország számára most az a legfontosabb, hogy az újjáépítésre és a gazdaság újraélesztésére összpontosítson – tette hozzá. A szóvivő a jen erősödéséhez nem kívánt kommentárt fűzni, csak annyit jegyzett meg, hogy az árfolyam az 1995-ös kobei földrengés után is emelkedett.

A piaci hangulat kordában tartására már csak azért is szükség van, mert a jen történelmi csúcsa újabb terheket rak a japán gazdaságra, amely erős exportorientáltsága miatt már eddig is szenvedett túl erős valutája miatt. Ez például azt jelenti, hogy a nagy autógyártók lényegesen kevesebb jent kaptak az Egyesült Államokban eladott autóikért a közelmúltban, mint mondjuk másfél-két éve.

A krízis a tokiói tőzsdét is tovább tépázza: a Nikkei tegnap 1,4 százalékkal, 8962 pontra gyengült. „A piacokat most kizárólag a félelem mozgatja” – idézte a Financial Times Deutschland Ogava Koicsit, a Daiwa SB Investment elemzőjét. Hongkong 1,9, Sanghaj 1,2 százalékos mínuszt volt kénytelen lenyelni, és csupán a dél-koreai parketten könyvelhettek el enyhe emelkedést.

Tokióban a nagy vesztesek közé tartozott a fukusimai erőművet üzemeltető Tepco, amelynek részvényei 13 százalékkal estek. Az energetikai konszernre már az elmúlt napokban is rájárt a rúd, hiszen többször fel kellett függeszteni a kereskedést papírjaikkal a tömeges eladások miatt.

A történtek hatására a svájci UBS 1,5-ről 1,4 százalékra módosította a japán GDP idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. A földrengés és az utána következett szökőár négy prefektúrában – Ivate, Mijagi, Fukusima és Ibaraki – pusztított leginkább, ezek a japán GDP 7 százalékát adják. A térségben vannak acélművek, olajfinomítók, atomerőművek és elektronikai, valamint autóipari alkatrészgyárak is.

A japán rendőrség tegnapi közlése szerint az áldozatok száma már eléri az 5700-at, 9500 ember eltűnt, csaknem 400 ezer embert pedig átmeneti szállásokon helyeztek el.

A történtek hatására a svájci UBS 1,5-ről 1,4 százalékra módosította a japán GDP idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. A földrengés és az utána következett szökőár négy prefektúrában – Ivate, Mijagi, Fukusima és Ibaraki – pusztított leginkább, ezek a japán GDP 7 százalékát adják. A térségben vannak acélművek, olajfinomítók, atomerőművek és elektronikai, valamint autóipari alkatrészgyárak is.

A japán rendőrség tegnapi közlése szerint az áldozatok száma már eléri az 5700-at, 9500 ember eltűnt, csaknem 400 ezer embert pedig átmeneti szállásokon helyeztek el. -->