Tárgyalási maraton áttörés nélkül
A kiadáscsökkentési ütem lassítása azt jelentené, hogy Athénnak 2016-ig 1,5 százalékponttal kellene csökkentenie az államháztartási hiány mértékét, szemben a 2014-ig vállalt 2,5 százalékponttal. A 2014-ig történő kisebb deficitcsökkentés kieegyenlítésére görög számítások szerint 20 milliárd eurós pluszforrást kellene előteremteni az athéni államháztartás számára. A görög kormány – Szamarasz tegnapi nyilatkozatának megfelelően – nem várná el, hogy a nemzetközi közösség finanszírozza ezt az összeget. A forrásokat elsősorban azzal teremtenék elő, hogy 2016 helyett 2020-tól törlesztenék az első, 110 milliárd eurós EU–IMF-hitelcsomagot.
Szakértők szerint azonban a megszorítások ütemezésének lassítása miatt a görög államháztartásnak jóval több pluszforrásra lenne szüksége az Athén által becsült 20 milliárd helyett. Ez pedig azt jelentené, hogy újabb több tíz milliárd eurós mentőcsomagot kellene az EU–IMF-párosnak összeraknia. Így aztán nem meglepő, hogy az Athénnal szemben egyre türelmetlenebb német kormány pénzügyminisztere a hétvégén egyáltalán nem lelkesedett az ötletért.
A Bildnek adott interjú valójában Szamarasz e heti európai partnerekkel történő, a görög kérelemről szóló tárgyalássorozatát készítette elő, melynek első felvonását, az eurócsoport elnökével való találkozóját lapzártánk után tartották Athénban. A görög könnyítési kérelemről szóló döntő tárgyalás pénteken lesz, amikor Angela Merkel kancellár Berlinben fogadja a görög kormányfőt, aki majd másnap Párizsba is ellátogat, hogy Francois Hollande francia államfőt győzködje a megszorítási ütem lazításáról. Az eurózóna két legnagyobb gazdaságának vezetője pedig ma külön konzultál arról, milyen közös álláspontot fogadjanak el a Szamarasszal történő tárgyalásaikon. Kérdés, hogy a pár hónappal ezelőtti elnökválasztási kampányban megszorításellenes szólamokat hangoztató Hollande mennyire lesz megértő Szamarasszal, miután az eddigi berlini nyilatkozatok alapján Merkel várhatóan a vállalt kiadáscsökkentési ütem betartását fogja követelni Athéntól.
A német kancellár mindenesetre tegnap lehűtötte a várakozásokat azzal, hogy leszögezte: az e heti tárgyalások nem hoznak konkrét eredményt. Athénnal kapcsolatban majd csak a hitelező szervezetek (Európai Bizottság, IMF, EKB) képviselőiből álló trojka jelentésének szeptemberi megjelenése után várhatók érdemi döntések – derült ki szavaiból. A trojka ugyanis a jövő hónapban teszi közzé véleményét arról, miként halad Görögország a második mentőcsomag fejében márciusban vállalt intézkedések megvalósításával. Márpedig Athén csak akkor jut majd hozzá a második mentőcsomag aktuális 31,5 milliárd eurós részletéhez – mely elengedhetetlenül szükséges a csőd elkerüléséhez –, ha a trojka elégedett lesz az addig meghozott athéni intézkedésekkel.
