Tovább szárnyalt a nemzetgazdasági bővülés

A beruházások szezonálisan kiigazított volumene 4,1 százalékkal emelkedett idén az első negyedévben az előző negyedévhez képest – jelentette a KSH. Az adatok sszerint 2018 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a beruházási tevékenység volumene 17, ezen belül az építési beruházásoké 26, a gép- és berendezésberuházásoké 10 százalékkal növekedett. A beruházási teljesítmény a fejlesztések felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 1,1 százalékkal mérséklődött, a beruházások 12 százalékát teljesítő költségvetési szerveknél 65 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A nemzetgazdaság legtöbb területén emelkedett a beruházási aktivitás. A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a leginkább az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye bővült (45 százalékkal), ahol a lakásépítések folytatódó növekedése mellett a bérbeadást szolgáló létesítményekbe (pl. irodaházak, kereskedelmi egységek, raktárak) történő invesztíciók is nőttek.

A szállítás, raktározás beruházásainak volumene 9,4 százalékkal nagyobb lett, a közútfelújítások mellett elsősorban a helyi és a távolsági tömegközlekedésben érintett vállalatok jelentősen növekvő fejlesztéseinek köszönhetően.

A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye – az előző negyedévi csökkenés után – ez év I. negyedévében ismét nőtt (8,3 százalékkal), részben új üzletek építése, illetve meglévők modernizálása eredményeképpen.

A nemzetgazdasági beruházások háromtizedét megvalósító feldolgozóipar fejlesztései – két éven át tartó jelentős bővülés után – lényegében stagnáltak (–0,2 százalék), amiben a magas bázis, valamint egyes nagy értékű projektek lezárása (pl. az elektronikai iparban) is szerepet játszott. Ennek ellenére az alágak mintegy felében növekedtek a fejlesztések, a legnagyobb mértékben a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás területén.

Kiemelkedő volt a volumennövekedés a vegyi anyag, termék gyártásában, a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban, valamint a gép, gépi berendezés gyártása területén is. A járműgyártás beruházásai – amelyek a feldolgozóipar tárgyidőszaki fejlesztéseinek negyedét tették ki – szintén jelentősen bővültek.

A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai – elsősorban a kisvállalkozások csökkenő mezőgazdaságimunkagép-beszerzései következtében – a tárgynegyedévben mérséklődtek (–1,8 százalék).

Az államhoz kötődő beruházások meghatározó szerepet játszottak a nemzetgazdaság egészére jellemző növekedésben. Ennek keretében a nagyrészt költségvetési finanszírozású területeken a beruházások az átlagot jóval meghaladó mértékben bővültek, elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén – rendvédelmi, honvédelmi és katasztrófavédelmi beruházásoknak is köszönhetően – 75, az oktatásban – főként a felsőoktatáshoz kötődő fejlesztések miatt – 71, a humán egészségügyi, szociális ellátásban – elsősorban a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődően – 74 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit. (Az előbbi három terület összesített részesedése a nemzetgazdasági beruházásokból megközelítette az egytizedet.)

A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág beruházásainak emelkedését (68 százalék) a sporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások okozták.

Néhány további nemzetgazdasági ágban is jelentősen nőtt a fejlesztések volumene. Közülük az építőipari gazdasági szervezetek a kedvező konjunktúra hatására 36 százalékkal növelték tárgyieszköz-beszerzéseiket. Az információ, kommunikáció beruházásiteljesítmény-értékének volumene – digitális hálózatépítésekkel, mobiltelefonos szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztések következtében – ugyancsak nőtt (21 százalékkal). A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a szállodaépítések és -felújítások – a korábbi időszakokhoz hasonlóan – ismét szerepet játszottak a beruházások (15 százalékos) teljesítménynövekedésében.

A Pénzügyminisztérium mérsékeltebb bővüléssel számolt

Banai Péter Benő megjegyezte, hogy a kormány éves szinten 13 százalékos, vagyis az első negyedéves adatnál mérsékeltebb bővüléssel számolt. Üdvözölte azt is, hogy a 45 százalékos növekedést elérő építőipar mellett más nemzetgazdasági ágazatok beruházásai is jelentős mértékben tudtak bővülni.

Az államtitkár elfogadhatatlannak nevezte, hogy

az Európai Bizottság javaslata szerint csaknem a negyedével csökkenhet 2021 után a Magyarországnak járó uniós támogatás,

hiszen – mint mondta – a kedvező növekedési adatok is igazolják, hogy a fejlesztési források jó helyre kerültek.

Elutasította továbbá, hogy a fejlesztési források elosztásánál új szempontokat, többek között a migrációt is figyelembe vegyék. A hétéves uniós költségvetés elfogadásához szükség van a tagállamok jóváhagyására, a döntésben tehát Magyarország is vétójoggal rendelkezik – tette hozzá.