Felülvizsgálhatja a társaságiadó-kedvezmény rendszerét (TAO) érintő jogszabály-módosítást a gazdasági kormányzatot képviselő Pénzügyminisztérium (PM) és a sportért felelős államtitkárságot magába foglaló Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A 2019–2020-as támogatási időszakkal érkező változásokról, azok gyakorlati alkalmazásáról a két szaktárcával előrehaladott tárgyalást folytat az érintett hat csapatsport szakszövetsége, köztük a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), és az egyeztetések akár heteken belül lezárulhatnak – közölte a Világgazdasággal Roskó Zoltán, az MLSZ operatív igazgatója.
Egy december 27-i kormányrendelet értelmében ugyanis az idén és jövőre legfeljebb 50-50 milliárd forint értékű TAO-támogatást lehetne jóváhagyni, ebből az idén 40 milliárdot, a következő évben pedig 60-at szabadna lehívni. Drasztikus csökkenés lenne ez ahhoz képest, hogy a hat sportágba ezen a csatornán át tavaly 125 milliárd forint áramlott, 2011 és 2018 között pedig összesen mintegy 640 milliárd.
A megvalósítás alatt álló TAO-programok félbeszakításától az érintett szövetségeknek és sportszervezeteknek azonban vélhetően nem kell tartaniuk, ezt a félelmet az RTL Klub kérdésére reagálva Orbán Viktor miniszterelnök oszlatta el a január 10-i Kormányinfón. Akkor arra is kitért a kormányfő, hogy a PM beszámolója szerint
Fotó: NS / Török Attila
A piaci bevételek felé kell fordulni 2030-ra
A futballfejlesztések fenntartása kapcsán Roskó Zoltán hangsúlyozta:
Kiemelte, hogy a közvélemény elsősorban a magyar válogatott és az NB I-es klubok nemzetközi szereplésén kéri számon a TAO-pénzek eredményes felhasználását, miközben azt kevesen tudják, hogy a támogatáshoz jutó sportszervezetek több mint 95 százaléka nem hivatásos, hanem amatőr.
Az előbbieknél ma már egy úgynevezett produktivitási rendszer alapján hagyják jóvá a támogatásokat. Egy olyan utánpótlásműhely például aligha építhet a TAO-ra, amely nem nevel ki tehetséges fiatalokat, hanem csak selejtet termel. A tömegsportban viszont változatlanul az alapján kalkulálható a támogatás összege, hogy az adott egyesületnek hány csapata, hány játékosa van, ha tehát egy településen több gyereket mozgósítanak, nő a költség és a támogatás is.
Újdonság a TAO-ban a korábbi évekhez képest, hogy a jövőben az üzemeltetés során keletkezett veszteség fele is elszámolható a támogatásból.
A szaktárcákkal történő egyeztetés során az MLSZ célja az, hogy a működési kiadásokat ne vágják vissza, mert az értékelési elveik eleve szigorúak. A következő két-három évben mindenképpen megvalósítanák a már jóváhagyott programokat, és bár az infrastrukturális fejlesztések lényegében elérték a 2010–2020-as szövetségi célokat, van még néhány szürke folt – erre Dél-Baranya, Észak-Borsod, Szabolcs és Somogy megye egyes részeit hozta fel példának Roskó Zoltán. Szerinte igaz, hogy a hat sportágnak jutó TAO-források csaknem 40 százaléka a labdarúgásba megy, de azt is látni kell, hogy eközben a regisztrált játékosok, csapatok száma e körben meghaladja az 50 százalékot.
Minden második forint infrastruktúrára ment
A TAO rendszerének 2011-es létrehozása óta a magyar labdarúgásban 10 346 programot nyújtottak be a sportszervezetek 443,7 milliárd forintnyi támogatási igénnyel, ebből 234,6 milliárd forintot hagytak jóvá – összegzett az MLSZ operatív igazgatója, hozzátéve, hogy ez 53 százalékos arány, ami azt bizonyítja, hogy szigorú az értékelés.
A 202,7 milliárdból 133,3 milliárd forint került amatőr sportszervezetekhez, 69,4 pedig hivatásos klubokhoz és kiemelt utánpótlásképző központokhoz, amelyek együttesen a teljes keret 50 százalékát költötték infrastruktúra-fejlesztésre, 46 százalékát utánpótlás-nevelésre, 4 százalékát pedig egyéb célokra, például képzési költségekre vagy nem utánpótlás-neveléssel kapcsolatos személyi kiadásokra.
Klasszisok közt az új generáció: Nyilasi Tibornak és Gera Zoltánnak szívügye az utánpótlás
Fotó: NS (ARCHÍV)
Emellett a saját TAO-programjaira eddig 72,7 milliárd forintot használt fel az MLSZ, vagyis a sportszervezetek programjaival együtt 2011 óta a társaságiadó-kedvezmény révén 275,4 milliárd forint áramlott a magyar futballba – ismertette Roskó Zoltán.
Saját támogatási forrásainak 87 százalékát három fejlesztési területre fordította a szövetség:
- 23,4 milliárd forintot az amatőr labdarúgásra,
- 20 milliárdot infrastruktúrára,
- 19,4-et pedig utánpótlásra.
Az MLSZ operatív igazgatója szerint az amatőr labdarúgás támogatásának legfontosabb eleme a klubok versenyeztetési költségeinek látványos csökkentése. Míg egy megyei I. osztályú csapat esetében a szövetségnek fizetett versenyeztetési költség – a korosztályos csapatokat is ideértve – egy idényre 2010-ben 1,2 millió forintot tett ki, addig ma már csak 160 ezret.
Véleménye szerint ez a fajta költségátvállalás az egyik leghatékonyabb támogatási forma, hiszen a klubok pénzügyi pozíciója pénzmozgás és adminisztráció nélkül javul. Az infrastruktúrába és az utánpótlásba fektetett milliárdoknak is van látható eredményük, hiszen 2010 óta 1112 új futballpálya épült, 1513 sporttelepet újítottak fel, a játékosok száma 125,2 ezerről 266,1 ezerre, a csapatok száma pedig 7800-ról mintegy 12 ezerre nőtt.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
