Út lesz, adócsökkentés kevésbé

Minden jel szerint elhalasztja a jövő évi büdzsé áprilisi benyújtását a kormány. Bár Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a kabinet döntéseiről tartott csütörtöki sajtótájékoztatón azt mondta, ő támogatná, hogy a mainál kiszámíthatóbb rendszer épüljön ki, amelyben nem egy év végi hajrában fogadják el a számokat, valójában szavai annyit jelentettek: április végén aligha nyújtja be a kabinet a költségvetési tervezetet az Országgyűlésnek. Pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium március végén kiadta a feladatot a kormányzati intézményeknek a tervezésre. A tervezési körirat úgy fogalmazott, hogy „április végéig terjeszti be” a büdzsét, amihez arra lett volna szükség, hogy a költségvetést a jövő héten elfogadja a kabinet.

A büdzsét ugyanis át kell adni a benyújtás előtt két héttel a Költségvetési Tanácsnak, hogy véleményezni tudja azt. Csakhogy – mint Lázár közölte – a jövő héten nem lesz kormányülés. Szavai szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter április 15-ig arról tájékoztatja majd a kormányfőt, hogyan lehetne megvalósítható, hogy a nyári parlamenti szünet előtt elfogadhassák a büdzsét. Ám hangsúlyozta azt is, hogy ez rendszerszintű átalakítás, vagyis nem a jövő évről van szó, hanem a teljes tervezés átállításáról. Mindez a nemzetgazdasági miniszter felelőssége – hangsúlyozta Lázár, aki szerint a kiszámíthatóság szempontjából a gazdasági szereplők is igényelnék a korábbi elfogadást, ám nem engedhető az meg, hogy ezek után módosítani kelljen a számokon, ha mégis változna a helyzet.

Lázár szerint a kabinet ülésén egy szó sem esett a jövő évi büdzséről (mindezt arra a kérdésre felelte, hogy mi lesz az ígért adócsökkentésekkel), a miniszter több olyan döntést is bejelentett, amelyek igencsak érintik azt. Ilyen a gyermekek ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetése: ez a leggazdagabbak kivételével mindenkinek jár majd a közlése szerint szeptembertől. Ez 12-13 milliárd forintba kerül majd – vélhetően csak az idén. A kormány jelenleg 58 milliárd forintot biztosít az óvodai és bölcsődei gyermekétkeztetés támogatására, ezzel nagyjából az anyagköltséget fedezik, ami a szakértők szerint a kiadások 40-50 százaléka lehet. A többit a szülők és az önkormányzatok fizetik. A teljes kiterjesztés így a mostani összeg kétszerese is lehet majd jövőre, ha azt a kormány tényleg fizeti. Lázár ugyanis napi háromszori ingyenes étkezésről beszélt, csakhogy a bölcsődékben és az ovikban általában négyszer adnak enni (reggeli, tízórai, ebéd és uzsonna jár).

Hasonlóan magas költséggel, pontosabban bevételkieséssel járhat a munkahelyvédelmi akcióterv kiterjesztése a 25 és 55 év közötti munkavállalókra a mezőgazdaságban. Ez az újonnan foglalkoztatottakra jár két évig: százezer forint járulékkedvezményt jelent havonta, és már néhány ezer igénybevevő esetén is tízmilliárdos nagyságrendű bevételkiesést jelent a kormánynak

A költekezésben nem állt meg itt a kabinet: Lázár János bejelentése szerint hat olyan gyorsforgalmi út építése kezdődik meg 580–600 milliárd forintból, amelyekre Magyarország nem kaphat uniós támogatást. Békéscsabát kötik össze Kecskeméttel és a sztrádahálózattal az M44-es megépítésével, Sopron elérését gyorsítják fel az M85-ös megépítésével, illetőleg megépítik a győri elkerülő utat, összekapcsolják az M1-es autópályát Esztergommal, és a Debrecen–Mátészalka valamint a Bátonyterenye és Ózd közötti összeköttetést is javítják, összesen 350 kilométer utat építve meg.

A forrásokról nem esett szó, és bár van egy elkülönített fejlesztési és adócsökkentési keret a következő évek büdzséterveiben, eddig úgy volt, hogy ebből a bankadó, az szja- és áfacsökkentést fedezik majd (esetleg a nulla százalékos hiányt érik el). Miután most költségvetési kérdések nem voltak napirenden erről nem lehet tudni semmit, csak annyi biztos: nincs korlátlan pénz. Legalábbis az M4-es építését azért állította le a kormány, mert az EU nem finanszírozza – a kartellvádakról most kevesebb szó esett.

A szolnoki sztráda építését újra megvizsgálják (mivel nincs EU-finanszírozás más nyomvonal is elképzelhető), áttervezik, majd „mindenképpen” új közbeszerzést írnak ki, az eddig elvégzett munkákkal pedig elszámol a kormány, számláról számlára. A 110 milliárdos útépítésből 60 milliárdot fizettek ki eddig, de mintegy 20-at előlegként. Lázár a sajtótájékoztatón többszöri kérdésre is hangsúlyozta: nincs szó boszorkányüldözésről (vagyis a Közgép és tulajdonosa, Simicska Lajos elleni kampányról), és a kormány csak visszakéri majd azokat a pénzeket, amelyek nem fedezettek munkával.

Újabb gyorssegélyt fizet a kormány

Kétmilliárd forint segítséget kap a Buda- Cash-botrányban érintett 84 önkormányzat, hogy megőrizhessék működőképességüket, ki tudják fizetni a szociális segélyeket és a béreket. Ez a második segítség, az elsőt éppen egy hónapja kapták ugyanezek az önkormányzatok ugyanebből a célból. Lázár János közlése szerint a kormány „támogatásra érdemesnek” tartja azt a jegybanki javaslatot, amely a Beva kártalanítási határát 20 ezerről 100 ezer euróra emelné (voltaképp a bankokkal fizettetve meg az okozott kárt). Azt az igazságügyi tárca vizsgálja, hogy ezt visszamenőleges hatállyal akár a Quaestor-károsultakra lehet-e vonatkoztatni – közölte a miniszter, aki szerint így a 32 ezer károsultból szinte mindenki hozzájuthatna, ahhoz a pénzhez, „amit kockára tett”.