TBSZ vagy nyugdíj-megtakarítás? – hasonlót ígérnek, de nagyon érdemes végiggondolni, végül mit választunk
A legtöbb ember életében eljön az a pont, amikor elgondolkodik: hogyan érdemes félretenni hosszú távra. Sokan a nyugdíj-előtakarékossági formák között keresgélnek – önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) vagy nyugdíjbiztosítás –, de egyre többen fedezik fel a Tartós Befektetési Számlát, azaz a TBSZ-t is. Bár elsőre mind ugyanazt ígérik – hosszú távú megtakarítást és hozamot –, valójában teljesen más logikával működnek. De mi a különbség, és mikor éri meg inkább a TBSZ, mint a klasszikus nyugdíj-megtakarítások?
Mi is az a TBSZ, és miben más?
A TBSZ lényegében egy speciális adózási keret. Egy banknál vagy befektetési szolgáltatónál nyitható számla, ahol ötéves megtartási idő után teljesen adómentes lehet a hozam. Három év után már kedvezőbb a kamatadó, öt év után pedig nulla.
A legfontosabb különbség: a TBSZ nem csak nyugdíjcélra használható, bár akár arra is.
Ez egy rugalmas megtakarítási forma, amelybe ugyanúgy tehetünk bankbetétet, állampapírt, részvényt, aktív vagy passzív befektetési alapot, mint egy sima értékpapírszámlára – csak épp adókedvezményt kaphatunk a türelmünkért cserébe.
Melyek a legfontosabb előnyei TBSZ-nek?
- Rugalmas megoldás: A TBSZ egyik legnagyobb előnye, hogy nem kötődik a nyugdíjhoz. A megtakarítás bármikor hozzáférhető, nem kell évtizedeket várni, mint a nyugdíjpénztári konstrukcióknál. Ha valaki idő előtt kiveszi a pénzét, legfeljebb kamatadót (szja és szocho) kell megfizetnie, nincs büntetés és elveszett állami támogatás.
- Szabad befektetési lehetőségek
Míg a nyugdíj-megtakarítások befektetéseit főként a szolgáltató határozza meg ( kivéve a NYESZ esetén), a TBSZ-nél az ügyfél döntheti el, mibe szeretné helyezni a pénzét. Lehetőség van részvények, befektetési alapok, állampapírok vagy akár külföldi eszközök vásárlására is. - Adómentes hozam öt év után
Aki legalább öt évig megtartja a megtakarítását, a hozamot teljes egészében adómentesen veheti fel. Ez egy jól megválasztott befektetéssel akár több százezer vagy millió forintos tiszta nyereséget is jelenthet hosszú távon. - Átlátható, rejtett költségek nélkül
A TBSZ egyszerű és átlátható konstrukció: nincs tagdíj, biztosítási költség vagy közvetítői jutalék. Az ügyfél csak ahhoz hasonló díjat fizet, amelyek egy hagyományos befektetési számlánál is felmerülnek.
Mit tudnak a nyugdíj-megtakarítások, amit a TBSZ nem?
A nyugdíjcélú megtakarítások – az ÖNYP, a NYESZ és a nyugdíjbiztosítás – egy dologban verhetetlenek: az állami támogatásban.
Mindhárom esetben jár a 20 százalékos személyi jövedelemadó-visszatérítés, évente akár 100–150 ezer forint értékben.
Ez gyakorlatilag azonnali, biztos „hozamot” jelent, amit a TBSZ önmagában nem tud nyújtani. Ugyanakkor ezek a konstrukciók kifejezetten a nyugdíjhoz kötődnek. A megtakarítás a nyugdíjkorhatár elérése előtt nem hozzáférhető anélkül, hogy az adójóváírást vissza kellene fizetni, és további adóterhek is felmerülhetnek. Ezért a nyugdíj-megtakarítás valóban hosszú távra szól – azoknak, akik biztosan csak a nyugdíjas éveikben szeretnék felhasználni a pénzt.
A választék is korlátozottabb:
a hozam mértéke a választott pénztár vagy biztosító befektetési politikájától függ.
Aki szereti maga kezelni a megtakarításait, annak ezek a termékek sokszor túl kötöttnek tűnhetnek.
A NYESZ számla már nagyobb szabadságot ad ilyen tekintetben, ám a pontos kínálat szintén szolgáltatónként eltérhet. Általában nem engedélyezettek a tőkeáttételes, spekulatív termékek, derivatívák, kriptovaluták és nem szabályozott piacon forgó részvények. Csak szabályozott tőzsdére bevezetett részvények, kötvények, állampapírok és EU-szabályozásnak megfelelő befektetési alapok, ETF-ek vásárolhatók, és a cél mindenhol ugyanaz: biztonságos, nyugdíjra félretett megtakarítás építése.
Mi történik, ha nyugdíj előtt nyúlnánk hozzá a megtakarításhoz?
A nyugdíjcélú megtakarítások esetében az idő előtti pénzkivétel komoly következményekkel jár:
- Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ):
Ha a nyugdíjkorhatár elérése vagy tíz év megtakarítás előtt vesszük ki a pénzt, a korábban kapott adójóváírást 20 százalékkal növelten kell visszafizetnünk. Emellett a hozam után 15 százalék szja-t és 13 százalék szochót is kell fizetni.
Ha valaki már nyugdíjas, de tíz év még nem telt el, az adójóváírást már nem kell visszafizetni, viszont a hozam továbbra is adóköteles. - Nyugdíjbiztosítás:
Itt is hasonló a helyzet: ha a szerződést a nyugdíj előtt bontják fel, az adójóváírást 120 százalékban kell visszafizetni. Ráadásul, ha a biztosítás tíz évnél rövidebb ideig tartott, a hozam után kamatadót és szochót is fizetni kell. - Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP):
Ez a legkötöttebb forma: az első tíz évben egyáltalán nem lehet pénzt kivenni.
Tíz év után a hozam háromévente adómentesen felvehető, de a befizetett tőke még adóköteles marad, amíg az adott befizetés óta nem telt el húsz év.
Mikor előnyösebb a TBSZ, és mikor a nyugdíj-megtakarítás?
A TBSZ azoknak lehet kedvezőbb választás, akik:
- nem kizárólag a nyugdíjra, hanem általánosan hosszú távra takarítanak meg,
- fontosnak tartják a rugalmasságot, és nem feltétlenül szeretnének évtizedekre elköteleződni,
- saját maguk döntenének arról, mibe fektetik a pénzüket,
- már kihasználták az éves adójóváírási lehetőségeket más megtakarításokban,
- vagy amúgy sem tudnának szja-visszatérítéssel élni, mert másfajta adózási formában dolgoznak, például vállalkozóként.
A nyugdíj-megtakarítások ezzel szemben azoknak ajánlhatók, akik:
- biztosak abban, hogy megtakarításukat csak nyugdíjasként szeretnék felhasználni,
- élni szeretnének az állami 20 százalékos adójóváírás előnyével,
- és szívesen bízzák befektetéseiket szakértő pénztárakra vagy biztosítókra.
Általánosságban elmondható, hogy a TBSZ rugalmasabb és sok esetben kedvezőbb, főként azoknak, akik még távol vannak a nyugdíjtól, vagy több célra is szeretnék használni megtakarításaikat.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
