A kiberbűnözők kereszttüzébe kerültek a hazai kiskereskedők – minden eddiginél fontosabb, hogy óvjuk adatainkat

A kiskereskedelmi cégek többségét kényszerítették már fizetésre zsarolóvírusokkal, és egyre gyakrabban válnak kiberbűncselekmények áldozataivá – ismertette keddi közleményében a Sophos. A biztonsági szoftvereket és hardvereket gyártó cég felmérése szerint Magyarországon 55 százalékuk, világszinten 58 százalék kényszerült arra, hogy egy zsarolóvírus-támadást követően váltságdíjat fizessen.

Az elemzésben kiemelték, hogy ezeknek a váltságdíjaknak az összege egyre emelkedik, átlaga a közlemény szerint világszinten elérte az 1 millió dollárt. A magyar válaszadók az incidensek 43 százalékánál a korlátozott belső szakértelmet, 41 százalékuk a védelmi lefedettség hiányát jelölték meg hiányosságként, és minden második véli úgy közülük, hogy az informatikai biztonsági képzés, valamint a külső szakértői támogatás csökkentette volna kockázataikat.

Hozzátették, hogy a Sophos szakértői majdnem 90 zsarolóvírus-csoportot azonosítottak, a kiskereskedelmi cégek viszont sokszor nem tudják felmérni a digitális kitettségüket. Az online értékesítés, a mobilfizetés, az internetes kasszarendszerek, a felhőalapú logisztikai megoldások mind új támadási felületet jelentenek. A védekezésbe való befektetés ma már megkerülhetetlen üzleti követelmény, nem csupán lehetőség, a magyar vállalkozások pedig ugyanabban a kockázati környezetben működnek, mint a külföldiek. A biztonság érdekében javasolják többek között a rendszeres szoftverfrissítést, az eszközök felülvizsgálatát, a korszerű vírusvédelmet, az állandó megfigyelést és adatmentést.

A felmérés január és március között készült 16 országban. A visszajelzések 361 kiskereskedelmi cég informatikai vezetőjétől származnak.

Brutális eszköztárral rendelkeznek a kibercsalók, sokmilliárdos kárt okoznak – így védekezhetünk ellenük

Az elmúlt időszakban megszaporodtak az online csalások. Egyre többször találkozhatunk olyan esetekkel, amikor valaki egy rossz linkre kattint, vagy telefonos átverés áldozata lesz, és emiatt komoly összegeket veszít el. A probléma nem lokális, sajnos globális trendről beszélhetünk. 2025 eső felében drámaian megemelkedett a kibercsalások száma, ami annak is a következménye, hogy a hagyományos csalási módokat felváltották a mesterséges intelligencia és a deepfake technológia segítségével végrehajtott, rendkívül kifinomult megoldások – foglalta össze a helyzetet még májusban a Világgazdaság kérdésére Rónaszéki Péter, a Fortix Consulting ügyvezetője.

A szakértő szerint egyre nehezebb kiszűrni a csalókat, de magánszemélyként, ügyfélként is tehetünk megelőző lépéseket. Az óvatosság fontos, a gyanús telefonhívás után semmiképpen ne adjuk meg adatot, ne utaljuk pénzt, hanem minden esetben keressük fel bankunk ügyfélszolgálatát, hogy valóban tőlük érkezett-e a megkeresés. Jó példaként emelte ki az OTP mobilalkalmazását, amelyben visszakereshető, hogy mikor és melyik banki ügyintézővel zajlott egyeztetés.